Kalifornia

1. az Észak-amerikai Egyesült-Államok egyike Oregon, Nevada, Arizona, Mexiko és a Nagy-oceán között, 410,152 km² területtel, 1.204,002, 1 km²-re lak. Ny-on mintegy 1200 km. hosszuságban a Nagy-oceán hullámai mossák; számos apró öblön kivül legfontosabb a Golden Gate által a nyilt tengerrel összeköttetésben álló és É-i részében San Pablóinak, D-i részében pedig San Franciscóinak nevezett öböl. A partok mellett csak a D-i részen vannak angyobb szigetek: a Sta Rosa, Sta Cruz, Sta Catalina stb. Az egész állam nagyobb részét hegyek takarják, Ny-on a partok mentén húzódik el a Parti-hegység (Coast Range), amely gránitból és palákból áll; sehol az örökös hó határa fölé nem emelkedik, tőle Ny-ra van a Cascade Range D-i folytatása a Sierra Nevada, amelynek közepes magassága 2-3000 m., de D-i részében a 4000 m.-t is meghaladó csúcsai (Witney 4541 m.) vannak. E két hosszu hegylánc közt alacsonyabb (1000-1800 m.) és rövidebb hegyláncok terülnek el. Nem hiányzanak azonban a sík vidékek sem, a Stockton és Marysville körüli lapály valóságos kerthez hasonlít, Sacramento körül a Folsomi mocsáros és D-en a Colorado- és Rohava-puszta (39,000 km²) csaknem sivatag; ennek ÉNy-i részében, a Funeral Mts lábánál terül el a Halotti-völgy (l. Death Valley). A rövid parti folyókon kivül két nagyobb folyó öntözi K.-t, amelyek a S. Franciscói-öbölbe torkollnak. Az egyik, a Sacramento É-ról D-nek folyik és kis vizeket (Feather, Yuba, Americanriver) vesz föl; a másik, a San Joaquin megfordított irányban közeledik torkolata felé; a Stanislaus, Tuolumne és Merced a nagyobb mellékvizei, amely utóbbi a gyönyörü Yosemite-völgyet (l. o.) öntözi. A tavak közül a legnagyobb a Tulare, amely esős időben 150 km. hosszu, de oly sekély, hogy mindenütt átgázolható; szebb tavak a Tahoe, Honey és Mono, Nevadának határán; az Owen"s Lake a Sierra Nevada D-i végében; Lower, Klamath, Rhett és Goose az É-i határon. Az éghajlat a partvidéken rendkivül egyenletes, a téli (10°) és a nyári (12,5°) hőmérséklet közt alig van különbség; ellenben a D-i pusztákon nyáron a déli órákban türhetetlen a hőség (40-48°), éjjel a levegő itt is lehül (22-25°); mig a partokon a fagyáspont alá ritkán esik a hőmérő, itt a fagyok gyakoriak. Április végétől október végéig az égboltozaton csak ritkán mutatkoznak esőfelhők; a téli esők azonban gyakoriak. K. flóráját hiressé teszik az óriási mammutfák (Sequoia gigantea), amelyek közt 29 m. kerületü és 82 m. magas is van. Erdőkben egyébként K. nem gazdag; a hegyeket is nagyobbára bozótok takarják; igy a Cornus florida, Aesculus californicus, Ceanothus integerrimus és az érdekes vörös törzsü manzanita (Arctostaphylos glauca). A partvidék füves térségeinek érdekes növénye egy 10-20 m. magasságra megnövő cypressus (Cupressus macrocarpa). Bár a nagy bozótos területek nem látszanak a föld termékenységére mutatni és a nyári esők hiánya szintén nagy akadály, az emberi kéz, különösen mióta az aranybányák már nem fizetnek oly gazdagon, mesterséges öntözés segítségével a földmívelést virágzóvá tette és sok helyen egy évben kétszer is aratnak. A mesterségesen öntözött terület nagysága megközelíti a 2 millió ha.-t. A gabonafélék bőven fizetnek; a búza különösen kitünő minőségü; nagyban termesztik még a déli gyümölcsöket: datolyát, fügét, mandolát, ananászt, olajfát, a narancsot, azonkivül cukorrépát és pamutot is. Jelentékeny a szőllőművelés is, különösen a Sonoma és Napa völgyében, Los Angeles körül és Tehama countyben. 1889. 200,544 acre volt szőllővel beültetve, amelyeken 14.626,000 gallon bor és 27.443,990 angol font kivitelre szánt szőllő termett. Termékeit 1892-ről a következő kis táblázat mutatja:

[ÁBRA]

A fauna nem mutat különös sajátosságot; a legnagyobb ragadozó a barna medve és a jaguár, amelyek azonban az ember elől mindig bejebb húzódnak a nehezen járható hegyes vidékekre. A szarvasok, a vad juhok, a sajátszerü szarvasantilopék (Antilocapra furcifer) a kérődzők képviselői. A madárvilág nem gazdag; a kigyók és gyíkok sokfélék. A házi állatok tenyésztése volt azelőtt a főfoglalkozás; amióta azonban a földmivelés annyira emelkedett, kevésbbé fontos gazdasági ág. Még legjelentékenyebb a D-i részeken a juhtenyésztés. 1890. volt 6.069,698 juh (10,7 millió dollár értékben), 289,626 ló (18,5 millió dollár), 902,771 szaravasmarha (21,6 millió dollár) és 1.017,322 sertés (3,8 millió dollár). K. benépesítését bányászati termékeinek és főképen aranyban való gazdagságot és azóta 1892-ig 1269 millió dollár aranyat bányásztak; a legjövedelmezőbb év volt az 1853-ki, amikor az évi aranytermelés 325 millió frankra rugott; azóta évről-évre hanyatlott; az utolsó tiz év átlaga 16,7 millió dollárt tett ki. Az aranybányák a Sierra Nevadában, főképen Amador, Nevada és első sorban Mono countykban vannak. Az ezüstbányászat (1886. 14,1892. pedig csak 0,46 millió dollár) szintén nagyon aláhanyatlott. Ellenben még mindig jelentékeny a kénesőbányászat; ebben K. minden más államot felülmul. 1892. a termelés (27,000 palack) főképen Santa Clara (New Almaden), Fresno (New Idria) és Napa (Redington) countykban folyt. Petroleumkutak Los Angeles és Ventura countykban vannak. Bányásznak azonkivül barnaszenet, boraxot, márványt, épület- és malomköveket és a tenger vizéből főznek sót. A jelentékenyebb iparágak: a malomipar, a húsfüstölés és pácolás, cukorfinomítás, fafürészelés, gép-, szivar-, bőr-, sörgyártás, ruha- és cipőkészítés. A kereskedelem középpontja S. Francisco. A vasúti vonalak hossza (1891) 6834 km. Az 1.208,130 lakos közül 700,059 férfi és 508,071 nő; nagyobb számmal vannak khinaiak (mintegy 80,000), indus és néger. A kormányzót, valamint a 40 szenátort négy, a 80 képviselőt két évre választják. A főváros Sacramento. A 275,302 iskolaköteles gyermek közül 143,733 járt népiskolába, 3308 a 14 collegebe. Az állam egyeteme Berkeleyben van. A washingtoni képviselőházba K. 7 követet küld: a köztársasági elnökválasztásnál 7 szavazat illeti meg.

2. K. (Ó-K., vagy Alsó-K., Baja-California), 1275 km. hosszu félsziget és Mexiko egyik territoriuma a K.-i öböl, a Nagy-oceán és K. állam közt, 153,000 km² területtel, (1891) becslés szerint 36,445 lak. Az egész félszigeten a Coast Range folytatásaként egy hegylánc vonul végig, amelynek legmagasabb csúcsa a Cerro de la Giganta 1388 m. és amelyet a félsziget közepe felé széles depresszió szakít meg. A tengerpartokon a föld nagyobbára homokos és köves, de ahol viz van, különsen S. Lucas-fok és La Paz közt igen termékeny és mindenféle trópusi növény termesztésére alkalmas. Az éghajlat meleg és igen száraz. Jellemzik K.-t a kaktuszok, különösen az óriási kaktusz (Cereus giganteus). A szőllő kitünő bort ad. Ragadozókban (medve, jaguár, pekári) nincs hiány. A bányák ugyan számosak, de nem művelik; legjelentékenyebb a Marquesasi kénesőbánya és a D-i partokon a gyöngy- és spongyahalászat. A főváros La Paz, kevesebb mint 1000 lak. V. ö. Xantus J., Utazásom Mexikóban és Kaliforniában.

Történelem. K. első fölfedezi spanyolok. Nunez Maldonado (1528) voltak, de ezek csak a K.-i öböl mellékét látogatták meg. Ulloa 1539-40. a K.-i félsziget külső széleit, Cabrillo és Ferrelo 1542. pedig ugyanazt és Felső-K.-t is a 44°-ig hajózták körül. A XVIII. sz.-ban Malaspina, Bodega y Quadra és Vancouver ismertették meg az egész K. partvidékét. Belsejének első átkutatói Fremont (1842-46) és Emory (1846-47) voltak. Az első európai gyarmatosok, akik azonban csak a tengerpart mellékein telepedtek le, a XVII. sz.-ban jezsuita hittérítők voltak, akiket 1767. a Ferenc-rendiek váltottak föl. A jelen század elején azonban a mexikói kormány a hittérítők elűzésén fáradozott, amiből K. és Mexiko közt többször surlódások keletkeztek, amelyek oda vezettek, hogy K. lakói Mexikótól elszakadtak. Larkin, a montereyi amerikai konzul ezt arra használta föl, hogy a K. lakóit rábirja, csatlakozzanak az Egyesült-Államokhoz, ami, midőn Mexiko a texasi háboruban legyőzetett, a Guadelupe-Hidalgóban megkötött béke (1848 febr. 2.) értelmében Felső-K.-ra nézve meg is történt, mig Alsó-K. mexikói birtok maradt. 1850 szept. 9-én Felső-K. állammá lett. Ekkor már az 1848-ban felfedezett aranymezők ezrével csábították megukhoz a bevándorlókat, akik sokszor az elvetemült néposztályból kerülvén ki, gyakori zavargásoknak váltak okozóivá. E zavarok csak akkor szüntek meg, midőn a jobb érzésüek egyesültek és a kicsapongások ellen kérlelhetetlen szigorral kezdtek eljárni. San Franciscoban 1854. és 1856. törték meg a demagogia erejét. Mindazáltal a khinaiak miatt, akik a fehérbőrü munkásokat mindenünnen kiszorítani igyekeznek, most is gyakran fordulnak elő erőszakosságok.

Forrás: Pallas Nagylexikon