Kalis

(Kalisz), 1. orosz-lengyel kormányzóság Posen és Szilézia porosz tartományok, Varsó és Piotrkov kormányzóságok közt, 11,378 km² területtel, 842,712 lak., 1 km²-re 74 lak. Sík földjének főfolyója az Oderába torkolló Warta a Prosznával. Tavai (37,3 km²) közt a legnagyobb a Goplo. Rozs, búza és zab bőven terem. A juh- és lúdtenyésztés virágzó. A lakosság 80%-a lengyel és róm. kat. 1890. 1658 gyárában 12,5 millió rubel értékü árut termeltek; e gyárak főképen posztót, cukrot és szeszt készítenek. A járások: K. Vjelun, Szjeradz, Kolo, Konin, Lencsica, Szlupci és Turek. - 2. K., az ugyanily nevü kormányzóság és járás székhelye, 254 km.-nyire Varsótól, a porosz határon, a Proszna szigetén, (1891) 18,332 lak., jelentékeny bőrgyártással és posztószövéssel, azonkivül sörgyártással; több középiskolával és nagy katonai őrséggel. K. egyike volt Lengyelország legrégibb városainak. 1706 ok. 20-án Mardefeld svéd generálist II. Ágost és Mencsikov orosz vezér megverték és elfogták. 1813 márc. 25-én a porosz király és orosz cár itt kötöttek egymással szövetséget Napoleon ellen. 1831 szept. 11. és 13. pedig oroszok és lengyelek harcoltak egymás ellen.

Forrás: Pallas Nagylexikon