Kálitrágyák
A kálium egyika azon növényi tápláló anyagoknak, melyek
nélkül a növény szabályosan nem fejlődik és ezért a növénynek okvetlenül
szüksége van rá, noha a kálisókkal való trágyázás igen sok esetben nem mutatott
semmi eredményt. Midőn a stassfurti kálibányákat felfedezték, azt vélték, hogy
a kálitrágyázással a mezőgazdaság nagy lendületet nyer, de hamar azt tapasztalták,
hogy a kálitrágya sok esetben korántsem mutatkozik oly hasznosnak, mint a
nitrogén- vagy a foszfortrágyák, aminek az a magyarázata, hogy a talajok
jelentékeny része - az agyag és a vályog - annyira bővelkedik káliumban, hogy a
káliumtrágyára még akkor sincs szükség, ha sok káliumot elvonó növényeket
termelünk, amilyenek a cukorrépa, burgonya, dohány stb. Igen hathatós trágyának
bizonyultak azonban a rétre, különösen a humózus, tőzeges rétre és a
homoktalajokra. A réten nemcsak a termést növelik, de a széna minőségét is
javítják, amennyiben a herefélék fejlődését előmozdítják. A kálitrágyát
rendesen foszfortrágyával együtt adják. Legközönségesebb kálitrágya a fahamu,
ez legtöbbet ér valamennyi között, hatása legbiztosabb, leggyorsabb, de ma már
csak kivételesen alkalmaztatik; továbbá a carnallit, kainit és a kénsavas
kálium. A két első sok idegen alkatrészt is tartalmaz, mely egyes növényeknek,
mint a cukorrépa, szőllő, dohány, burgonya a minőségét nagyon alászállítja és
ezért főleg csak a rétre és homokon hüvelyesek és gabonafélék alá
alkalmaztatnak, az említett növények alá pedig a kénsavas káliumot használják.
Újabban egészen tiszta foszforsavas káliumot is gyártanak, főleg a szőllő és a
dohány trágyázására. Nálunk a kálitrágyázással eddig még csak kisérleteztek.
Katasztrális holdankint a kainitból 3-4 q kell 2-2,5 q Thomas-salakkal, a
kénsavas káliumból 50-100 kg. V. ö. Wartha V., A kálium szerepe a gazdaságban.
(Budapest 1875).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|