Káliumklorát

klórsavas kálium, KClO₃. Berthollet fedezte fel és vizsgálta meg közelebbről a K.-ot. Tömény, forró káliumhidroxid-oldatba klórgázt vezetve, K. és káliumklorid keletkezik:

6 KHO + 3 Cl₂ = 5 KCl + KClO₃ + 3 H₂O.

A folyadék lehülésekor a vizben nehezen oldható K. kikristályosodik. A gyári előállítása lényegében ugy történik, hogy forró mésztejbe klórgázt vezetnek, amikor is kalciumklorát és kalciumklorid képződik. A megfelelő töménységü oldatban azután káliumkloridot oldanak fel; a folyadék kihülésekor a K. kikristályosodik. Forró vizből való átkristályosítás útján megtisztítható. Szintelen, az egyhajlásu rendszerbe tartozó kristályokból áll. Fs. 2,35. Hideg vizben elég nehezen, forró vizben könnyen oldódik. Meglehetős mérges. Erős oxidáló szer. A K.-ot éghető testekkel összekeverve, könnyen robbanó keverékeket kapunk. Igy különösen kénnel és antimontriszulfiddal való keveréke dörzsölésre v. ütésre meggyuladva elrobban. Használják a pirotechnikában; a szines lánggal égő görögtüzek elegyrésze. Puskapor-gyártásra is megkisérlették, a svéd és a vörösfejü gyufák gyártására használják. Gyógyszerül (szájviz, torokviz) gyakran rendelik.

Forrás: Pallas Nagylexikon