(Calcutta), a brit-indiai birodalomnak és Bengália
presidencynek fővárosa, az anglikán püspöknek, a legfőbb közigazgatási, katonai
és igazságügyi hatóságoknak székhelye, a Huglinak, a Gangesz-delte egyik ágának
balpartján, 129 km.-nyire a tengertől, az É sz. 22° 34", a K. h. 88° 24" alatt,
(1891) 681,560, a külvárosokat (Alipore, Kidderpore, Balligunge, Entally,
Sealdah, Bahar-Simlah, Nandanbagh, Chitpore) Haura (116,606) kivételével,
beleszámítva 861,764 lak., kik közt alig 30,000 keresztény, a többi hindu (1/2
millió), mohammedánus 218,158), néger, khinai, maláji stb. A város 7 km.-nyi
hosszuságban nyulik el a folyó partja mellett; szélessége pedig 2-3 km. D-felől
számítva a város a következő részekből áll: a Garden Reach (a villák és
kertek), ezt követik a dockkok, a Tolly Nallah nevü csatorna torkolata, az
arzenál, a citadella vagyis Fort William, amelyet a Maidan vagyis eszplanad
választ el, a Csauringi vagyis európai rész gyönyörü széles utcákkal és
palotasorokkal, végül a Black Town, a benszülöttek városrésze szűk, piszkos
utcákkal és kunyhókkal, melyben a kolera még mindig otthonos. K.-ban, illetőleg
az európaiak városrészében a legjelentékenyebb épületek a government-house
(klasszikus stilusban), a városháza (dór stilusban), Bangália tanácsháza, az
igazságügyi palota, a Szt. Pál-kathedrális, egyéb templomok és a nagy hotelek.
A Fort William körüli Eden-parkban és az Eszplanadon állanak Warren Hastings,
Cornwallis, Wellesley, Hastings, Bentinck, Auckland, Harding, Lewrence, Elgin,
Peel szobrai. A Black Townban a China, Chandni, Bada és Bohra bazárok a
legnagyobbak. K.-nak van egyeteme 1857 óta, nagyszerü muzeuma 1866 óta, Hindu-,
Sanszkrit-college-e, orvosi és számos középiskolája európaiak és benszülöttek
számára, botanikus és állatkertje, csillagvizsgálója, lóversenytere; több
tudományos egyesületen kivül itt van székhelye a hires Asiatic Society-nek is.
A legfotosabb iparágak a jutaszövég, papirgyártás és indigó-raffineria. Mint
kereskedelmi amporiumot Bombay tulszárnyalta ugyan és bár a nagy tengeri hajók
rendesen csak a Diamond-harbourig (63 km.-nyire K.-tól) szoktak fölevezni, a
brit-indiai birodalom kivitelének legalább is 1/3-a még
mindig K.-n megy keresztül. A főbb kiviteli cikkek: nyers juta (1/2
millió tonna), jutazsákok, opium (főképen Hongkongba), tea (Londonba), rizs,
olajos magvak, indigó (400,000 kg.), gummi, bőrök, salétrom és nyers pamut. A
bevitelnél pamutfonalak és kelmék, gyapjuszövetek, fém- és fémáruk, ruházati
cikkek szerepelnek első sorban. A Britisch Steam Navigation Company, a
Messageries maritimes, az osztrák-magyar monárkiának is van benne konzula. Az
alsó Gangesz mellett 1644. az angolok elűzettek és Charnock vezérlete alatt a
mai K. helyén telepedek le; itt 1690. esősítette meg letelepedésök jogát India
császárja. 1699. kezdték meg az első erődöt építeni. 1756. a bengáliai nábob a
K.-i telepet feldúlta, amiért Clegreveve vett bosszut (l. India történelme).
Ezen idő óta gyorsan fejlődött.
Forrás: Pallas Nagylexikon