Kalocsa

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye solti közép-j.-ban, a Dunától mintegy 5 km.-nyire; termékeny, de részben mocsaras lapályon, (1891) 2782 házzal és 18,176 tulnyomóan magyar (csak 442 német) és róm. kat. lakossal (806 izraelita, 165 helvét). K., bár városi szervezete nincs, egyike a Duna-Tisza köze legszebb városainak, mely mint érseki székhely s a K.-i egyháztartomány központja régóta művelődési gócpontja volt az egész vidéknek. Itt székel a főkáptalan és egyházi főtörvényszék. Művelődési intézményei nagyobbára az érsekséggel kapcsolatosak; van érseki papnöveldéje, jezsuiták vezetése alatt álló főgimnáziuma és konviktusa, kat. tanítóképző intézete s iskolanővérek zárdája, mely nevelőintézettel, elemi és polgári tanítónőképző-intézettel és kisdedóvóval van egybekötve. Van továbbá kórház és árvaház. Az érseki palota, mely a mult sz. közepéről való, mintegy 70,000 kötetnyi könyvtárt foglal magában; a főgimnáziumhoz tartozik az érseki székesegyház, melyet gróf Csáky Imre és gr. Batthyány József érsekek emeltek, K. legmonumentálisabb épülete. Világi intézményei közül említendő a kir. törvényszék és ügyészség, járásbiróság és adóhivatal, pénzügyőrbiztosi állomás, közjegyzőség s csendőr-szakaszparancsnokság. Itt székel a solti közép-járás szolgabirói hivatala. Van takarékpénztára, ipartestülete és alsófoku ipariskolája; az osztr.-magy. bank itt mellékintézetet tart fenn; számos egyesülete és társulata is van. Hirlapjai: Kalocsai Néplap XVIII. évf., szerk. Mócsy Antal; Jézus Szentséges Szivének Hirnöke XXIX. évf., szerk. Tóth Mike; Szűz Mária Virágos Kertje X. évf., szerk. Tóth Mike. A magyar kir. államvasutak budapest-zimonyi vonalával kapcsolja össze; van itt posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. Gőzhajóállomása Uszodon van. Termékeny határán, mely 20,198 ha. kiterjedésü, jeles földmívelés és lentermelés folyik. K. egyike a magyar történelemben legtöbbet szerepelt városoknak. Püspökségét Szt. István király alapította; első püspöke Asztrik volt, az, kit a király 999. követül küldött II. Silvester pápához. 1206. már érsekség, mert Berthold, II. Endre király sógora, mint K.-i érsek említtetik. 1318. a magyar főpapok itt zsinatot tartottak és Róbert Károlyt egyházi átokkal fenyegették azon esetre, ha nem siet a bajokat orvosolni. Harcias érseke, Tomory Pál, a mohácsi csatában a harcmezőn találta halálát, ezután az érsekség hosszabb időre török kézre került. Utóbbi érsekei nem ritkán szerepeltek a történelemben. Különösen említendő Széchenyi Pál, aki befolyását I. Lipót királynál a nemzet javára ismételten érvényesítette és különösen sikerült neki a II. Rákóczi Ferenc és I. Lipót közötti békealkudozásokat sikeres befejezéshez közel vinni.

Forrás: Pallas Nagylexikon