Kalojan
bolgár cár (1197-1207), I. Asien és Péter cárok testvére.
Mint a görögnek engesztelhetlen ellensége, minden évben betört Traciába és
Macedoniába, rabolva és pusztítva. Ezen rablójártain többször egészen
Konstantinápoly falai alá jutott. 1201. kénytelenek voltak a görögök vele békét
kötni és neki az általa elfoglalt területeket átengedni. Birodalma akkor
Belgrádtól az alsó Maricáig és Agatopoliszig a Fekete-tengeren, a Duna
torkolatától a Strymonig és felső Vardarig terjedt. Belgrád, Branicsevo, Nis,
Skopje és Velburzsd is a bolgár cár birodalmához tartozott. III. Ince pápa
küldött neki 1204. koronát. Miután 1203. a latin keresztesen Konstantinápolyt
elfoglalták és a latin császárságot alapították volt, K. megijedt és velök szövetséget
kötni akart. De a büszke latinok ajánlatát megvetéssel visszautasították, miből
háboru keletkezett, mely a latinokra nézve nagyon szerencsétlenül végződott.
1205 ápr. 15. Drinápolynál volt a döntő ütközet, melyben maga Balduin császár a
győztes bolgárok fogságába esett és később K. által iszonyu módon megöletett. A
latinok elvesztették egész Traciát, Konstantinápoly, Rodostó és Szelimbria
kivételével. K. sikerrel folytatta a háborut Balduin utódja és a latin
hűbéresek ellen, mignem 1207 okt. 8. Tesszaloniki falai előtt neje unszolására
egy kun ember által meggyilkoltatott. K. hatalmmas és erélyes uralkodó volt, de
kegyetlenségei a görögöket oly borzalommal töltötték el, hogy történészeik őt
Skylojoannesnek, azaz «kutya Jánosnak» nevezték. Ellenben Bulgária népmondáiban
a «nagy és jámbor Kalojanco cár» emléke még ma is él.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|