Kaloreszcencia
v. kaleszcencia (lat.). Igy nevezte el Tyndall (1866) a
sötét hősugaraknak fénysugarakká való alakítását. Kisérlete lényegben nem
egyéb, mint hogy egy platinlemezt reája eső hősugarakkal annyira felmelegített,
mig vörös-, sőt fehér-izzóvá lett. Hogy tisztán hősugarakat nyerjen, egy
elektromos ívlámpa sugarait, melyeket előbb egy vájt tükör segítségével egy
pont felé koncentrált, oly üvegedénykén keresztül bocsátotta a lemezre, melyben
széndiszulfidban oldott jód volt. E jód-oldat a fénysugarakat elnyeli és csak a
hősugarakat engedi át. Tehát a gyujtópontban elhelyezett platinlemezre tisztán
hősugarak estek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|