Kaluga

1. egyike a legkisebb orosz kormányzóságoknak Moszkva, Tula, Orel és Szmolenszk közt, 30,929 km² területtel; 1.209,225, 1 km²-re 39 lakossal. Egész K. alföld; K-i része dombosabb mint a Ny-i; legmagasabb helye 227 méter, A kormányzóság nagyobb része az Oka vizkörnyékéhez tartozik, amely itt 267 km. hosszu és hajózható; legnagyobb mellékvizei az Ugra, Siszdra, az Upa, Tarussza és Protva. A Dnyepr vizkörnyékéhez tartozik a Bolva. K. városában az évi középhőmérséklet 3,8°, a legmelegebb hónapé 15° és a leghidegebbé - 7,8°. A felületnek 54%-a áll megművelés alatt; sok helyen homokos. Mosszalszk járásban sok a mocsár és tőzeg; fekete föld kevés van; az egykor nagy erdőket meggyérítették. A főtermékek a zab, árpa, a jobb helyeken rozs és kevés búza; de nem elég a lakosok táplálkozására. D-en sok a len. Mintegy 40 kisebb széntelep van, de leginkább csak Siszdra járásban bányásszák, ahol vasércek is vannak. Az állattenyésztés nem virágzó; ellenben az ipar aránylag jelentékeny. 1892. 221 gyárban 10 millió rubel értékü árut termeltek; a főbb iparágak a vasipar, gép-, papirgyártás, bőrcserzés, olajkészítés, pamut-, posztó-, vászonszövés és szeszégetés. A legnagyobb vásárok Mescsovszkban vannak. A vasutak hossza 300 km. A járások: K., Malo-Jaroszlavec, Borovszk, Siszdra, Koszelszk, Lihvin, Medin, Mescsovszk, Mosszalszk, Peremisl és Tarussza. - 2. K., az ugyanily nevü kormányzóság fővárosa, püspöki székhely, 160 km.-nyire Mosztkvától, az Oka balpartján, vasút mellett, (1890) 40,610 lak., jelentékeny bőr- és prémiparral, fegyver- és puskaporgyártással, élénk kereskedéssel; többféle, különösen ipariskolával. Ál-Demeternek volt székhelye, akit 1610. itt gyilkoltak meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon