Kamara-zene
olyan műzene, mely nem a nagy közönség, hanem csak a
csekélyebb számu műértők élvezetére van szánva. Szorosan véve olyan zeneművet
jelent, melynek előadásához csak kisebbszámu zenészerők szükségesek.
Legelterjedtebbek a zongora és hegedü vagy gordonkára irt triók, quartettek
vagy quintettek (két hegedü v. viola v. két gordonkára), továbbá a
vonósnégyesek vagy ötösök, első, második hegedü, mély hegedü v. gordonkára, vagy
ötössel szemben még nagybőgőre is. Vannak s lehetnek különben ezenkivül másféle
hangszerekre kombinált kamarazenei művek is, mint p. fúvóhangszerekre v.
vegyesen vonós és fúvóhangszerekre. A K. termékeinek a szorosan vett szonáta
(l. o.) formában kell mozogniok. Rendesen négy vagy öt különböző hangulatu
tételből állanak, mint a szimfoniák (l. o.). L. még Hangverseny.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|