Kamaragrófok
az Árpád- és vegyeskorban a pénzverés, bányabér és kamarai
nyereség beszedésére alkalmazott főtisztviselők. Más nevek alatt: bányagróf,
királyi kamara grófja és mestere, kamarai nyereség grófja, pénzverési elnök.
Ezek alá voltak rendelve a pénzverők, pénzcserélők, pénzváltók, adókivetők és
behajtók, kik mindnyájan a kincstárnok v. főkamarás, később a kamara elnöke
kormányzata alatt állottak. (V. ö. Rupp, Magyarország akkorig ismeretes pénzei.
II. 159.) Székhelyeik voltak: Pozsony, Visegrád, Buda, Székesfehérvár,
Esztergom, Pécs, Szerém, Nagybánya, Körmöc, Selmec, Gölnicbánya, Szomolnok,
Kassa, Rozsnyó, Lőcse, Verőce, Szeged, Zágráb, Nagyszeben, Kolozsvár,
Gyulafehérvár, Brassó, Segesvár, Nagy-Enyed, melyek mint pénzverő helyek
oklevélileg igazolhatók. L. még Főkamaragróf.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|