Kambodsa

francia protektorátus alatt álló királyság Hátsó Indiában. É-on Sziam és független néptörzsek, K-en Annam, D-en Kokinkhina, Ny-on a Sziami-öböl és Sziam határolják, területét 120,000 km²-re, lakóinak számát 1.500,000-1.800,000-re becsülik. K. legértékesebb része a Me-kong völgye. A hegyek sehol sem emelkednek 1000-1500 m.-nél magasabbra; a legnagyobb csúcs az Elefánt-hegy vagy miként a benszülöttek nevezik, a Pnom Popok Vil a Me-kong és Menam közti láncban van. Az éghajlat trópusi és meglehetősen egyenletes, a hőmérő 40°-nál ritkán mutat többet; télen azonban leszáll 20, sőt 15°-ra is; májustól novemberig csaknem mindennap esik, a többi hónapokban azonban igen ritkán. A föld termékei szempontjából K.-ban 5 zónát különböztetnek meg: 1. a folyók környéke, amely igen termékeny, pamut-, dohány-, indigó- stb. ültetvények bőven fizetnek; 2. a mocsáross vidék, amely az előbbit környékezi és a Me-kong két ága közti területet foglalja magában, a szezám és gyümölcsök termőhelye; 3. a mocsáros vidéket környező terület, amelyen főkép a rizst, a dinnyeféléket, eperfákat termesztik; 4. a magas fensíkok, az olaj, lakk stb. hazája; 5. a hegyes vidék, ahol a vanilia, kardamomum terem. A legelterjedtebb házi állat a bivaly és a sertés, a lovak, amelyek kicsinyek és jó futók és a szarvasmarhák száma csekély, házi állatul, illetőleg terhek hordására szolgál még az elefánt is. A tigris és a leopard nem gyakori, ellenben a vad bivaly, az orrszarvu, viziló és a krokodilus bőven található. A folyók, de különösen a Tonle-Szap igen gazdag halakban, amelyek besózott állapotban fontos kiviteli cikkül szolgálnak. Jelentős még a selyemhernyó-tenyésztés. Ásványországi kincsekben K. szegény; egyedül a salétromszedésnek van némi fontossága. A lakosok közt legnagyobb számmal vannak a khmer, szamre és kui nevü benszülött törzsek; rajtuk kivül nagyobb számmal élnek még K.-ban a khinaiak, mintegy 100,000-en, akik leginkább kereskedők, annamok (több mint 100,000), akik a legügyesebb halászok, malájok 30,000 és csekélyebb számu korcsok. a lakosok közt a következő 5 előkelő osztályt különböztetik meg: 1. a királyi család és rokonai, 2. a tra-vongok v. főnemesek, a régibb királyi családok utódai, 3. a baker-ek, vagyis a brahminok nagy tiszteletben álló utódai, 4. a buddha-papok és 5. a szabad kambodsaiak, akiken a legtöbb teher nyugszik és akikből a mandarinokat és tisztviselőket választják. A rabszolgaintézményt 1884. megszüntették. A vallás megrontott buddha-vallás. Az ipar egészen primitiv, bár a K.-iak tudnak pamutot, selymet szőni, a vasat megolvasztani és vastárgyakat készíteni és rizsből szeszes italt készíteni. A forgalom legnagyobb akadálya az utak hiánya; az egyedüli kikötő város Kampot. A kivitel értéke (1891) 310,735, a bevitelé 1.161,219 frank; az előbbinek fő cikkei: nyers pamut, kardamomum, besózott halak, dohány és rizs; a bevitelé: só, bor, tea, kelmék, fegyverek és edények. 1884 óta a közigazgatás újra szerveztetett. A király hatalmát, aki mindaddig alattvalói életének és vagyonának ura volt, korlátok közé szorították és az egész országot 8 tartományra, a tartományokat pedig járásokra osztották. Minden tartományban van egy-egy francia rezidens, aki a kambodsai hatóságokat és biróságokat is ellenőrzi, sőt vezeti is. A bevételek és kiadások 3 millió körül vannak. A francia haderő 300 főből áll. A főváros és a király székhelye Pnom-Penh.

Történelme. K. legrégibb történelmére vonatkozólag semmi megbizható, részletes adat sem maradt fönn. Annyi azonban részint a khinaiak tudósításaiból, részint az Ang-kori vagy Nakhor-Vati és már hatalmas romokból kiviláglik, hogy K. egykoron Hátsó-Indiának leghatalmasabb országa volt. Azonban részint a belzavarok, részint Sziam és Annam támadásai hanyatlását okozták, ami a XVII. sz.-ban kezdődött. E támadások a jelen században is ismétlődtek. E támadások ellenében Ang-Duong K.-i király a franciáknál keresett segítséget, nagy titokban egyik mandarinját a szingapuri francia konzulhoz küldötte azzal a megbizással, hogy eszközölje ki számára a franciák protektorátusát. III. Napoleon Montignyt küldte ki a szerződés megkötésére. Montigny küldetését először a sziámi udvarral, K. ellenségével közölte, amiért Ang-Duong a szerződés megkötését megtagadta és az első előleges szerződés csak 1863. jött létre. Norodon K.-i király kötötte meg Bonard admirálissal, Kokinkhina kormányzójával; 1884. jött létre a végleges szerződés, amelyben Norodon formálisan is elismerte a franciák protektorátusát, amiért a buddhista boncok forradalmat támasztottak. Ez azonban csakhamar elfojtatott.

Forrás: Pallas Nagylexikon