Kambri-szisztéma
a paleozoi vagy geologiai első kornak lerégibb
rétegcsoportja, mely közvetlenül az őskor vagy archei kor paláira telepszik,
fedőjeként pedig a legalsó szilur-szisztémabeli rétegek szerepelnek. A név
«Cambrier» nevü ó-birt néptörzs után készült, lévén ezek Britannia legrégib
népe, e szisztéma pedig a legrégibb kövületeket rejtő rétegcsoport a Földön.
Angliában helyenként 3000 m. vastagságu. Zöldesszürke, feketés v. vereses
agyagpala és homokkő képezi legfőképen anyagát. Növények közül kizárólag csakis
fukoidok ismeretesek e szisztémából, helyenként azonban még ezek is kétségesek.
A fauna a kezdetleges állapotokhoz képest már feltünő gazdag. Vak trilobiták
közül különösen nevezetesek: agnostus, paradoxides, olenellus, asaphus, olenus
stb., a brachiopodák közül: lingula, lungulella, obolus, discina stb. Elszórva
és igen alárendelten találni spongya-, meduza-, féreg- és
cephalopoda-maradványokat. Halak, édesvizi és szárazföldi állatok akkor még nem
éltek. Fel szokták osztani alsó-, közép- és felső-Kambri-szisztémára. Hazánkban
teljesen hiányzik. Britannián kivül erősen van kifejlődve Skandináviában,
É.-Franciaországban, Belgiumban és Csehországban, továbbá hatalmasan
É.-Amerikában. Nevezetes, hogy egyrészről az észak-európai meg csehországi,
másrészről az európai és az észak-amerikai K. között lényeges eltérések vannak.
Régebben (sőt egyes geologusok még ma is) a K.-beli rétegeket a
szilus-szisztéma alsó emeletéhez sorozták és nem különböztették meg mint külön
szisztémát. É.-Amerikában a Felső-tó vidékén a gazdag réztelepek, valamint az
ezüstelőfordulások K.-beli rétegekben vannak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|