Kameleon
(áll., Chamaeleo Daud.), a féregnyelvü gyíkok közé tartozó
állatnem, melynek fején a nyakszirtről hátranyuló bőrsisak emelkedik; nyelvének
végső része kehelyformán duzzadt; első lábain a két külső és a három belső,
hátulsó lábain a három külső és a két belső ujj egy-egy pamattá egyesül; karmai
meglehetős élesek, gyengén ívesek; farka nyulánk, aláfelé hajló és befelé
csavart, kapaszkodásra szolgál. Fajai majdnem kizárólag É.-Afrika lakói és
számuk 30-nál több. Mindannyian a fákon tartózkodnak, ügyesen kúsznak, de igen
lassuak, néha napokon át is nyugodtan maradnak egy helyen. Rovarokkal
táplálkoznak s ezeket sajátságos szerkezetü nyelvükkel ragadják meg, amelyet
hirtelen oly hosszura ölthetnek ki, mint testüknek félhossza. Nyelvüknek
kehelyforma duzzadása ragadós nyálkával van bekenve s ez ragasztja oda a
rovarokat. Nagy szemeiket egymástól függetlenül, minden irányban mozgathatják.
Egyik főtulajdonságuk az, hogy szinüket élénken tudják változtatni, amit
különben a bőrükben levő festéksejtek okoznak a villágosság hatására. Petéiket
önásta gödrökbe rakják s aztán földdel és levelekkel takarják be. Egyik
legismertebb fa a közönséges K. (Chamaeleo vulgaris Daud.), piramis-forma,
hátrairányuló sisakkal; háttaraja fürészfogas, hastaraja fogas; farka testénél
valamivel hosszabb; szine halál után zöld, életben igen változó; hossza 25-32
cm. Hazája É.-Afrika, de Európa déli részében, Andaluziában is tenyészik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|