Kamermayer

Károly, Budapest polgármestere, szül. Pesten 1829 május 14. Régi pesti patricius család sarja. Középiskoláit Pesten elvégezve, a jogi tanfolyamot hallgatta Egerben, majd Pesten. Egyetemi tanulmányait a szabadságharc szakította félbe. Beállott honvédnek s csakhamar hadnaggyá nevezték ki. Hősiesen küzdötte végig a szabadságharcot; részt vet a szolnoki, hatvani, kápolnai, isaszeghi és cinkotai ütközetekben, Buda bevételénél s a peredi csatában. Klapka hősies magatartásáért főhadnaggyá léptette elő. A komáromi kapituláció után Pestre tért vissza s újra beiratkozott a jogra. Önmagát kellvén eltartania, Buda városához állott be napidíjasnak s 1857. tanácsi titkárrá nevezték ki. Buda város közgyülésén Széchenyi István gróf fölött mondott emlékbeszédének hatása alatt rövid idő mulva főjegyzővé, majd tanácsnokká választották meg. 1867. Pest város választotta meg tanácsnokává, a főváros egyesítése alkalmával Budapest első polgármesterévé választották meg. A közegészségügy, vizvezeték, csatornázás, köztisztaság rendezése, ipar és kereskedés fölvirágoztatása, az építkezési viszonyok korszerü rendezése, a közlekedés és forgalom kibővítése voltak a föladatok, melyeket a fiatal polgármester magának célul kitűzött és ezen kérdések fokozatos megoldásával évről-évre öregbítette polgártársainak beléje helyezett bizalmát. Ő alapította a «fővárosi egylet»-et, ahol a főváros fejlődése érdekében sok életrevaló eszmét pendítettek meg. Érdemei elösmeréséül 1873-ban a közvágóhíd létesítése alkalmával királyi tanácsossá nevezték ki; az 1876-iki árviz alkalmával tanusítot működéseért a III. oszt. vaskorona-rendet kapta; a szegedi árviz, a boszniai okkupáció alkalmából királyi elösmerésben részesült. 1893. miniszteri tanácsosi címett kapott. (V. ö. Vas. Ujs. 1873.; Magyarorsz. és a Nagyv. 1873).

Forrás: Pallas Nagylexikon