Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kamerun... ----

Magyar Magyar Német Német
Kamerun... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Kamerun

(ang. Cameroons), német gyarmatbirtok Afrika Ny-i részében a Guineai-öböl, Biafra-öböl, az angol birtokok, amelyektől a Rio del Rey választja el, Bagirmi és Francia-Kongo közt, amely utóbbitól a Campo-folyó különíti el. K.-felé a Cád-tó D-i végéig nyulik. Területét 495,000 km2-re becsülik. Miként Ny.-Afrika egyéb részeiben, itt is egy parti lapály húzódik el a tenger mentén, amelyet a száraz belseje felé dombok szegélyeznek és ezek azután 7-8000 m. magas felföldddé szélesednek ki. A parti lapály ÉNy-i részében, majdnem a tengerből emelkedik ki a vulkáni eredetü K.-hegység (l. o.); a felföld pedig É-on az 1800-3000 m. magas adamauai hegyes vidékké alakul. A tenger felé siető folyók száma nagy; ilyenek a K. folyó, amely széles öbölben torkollik, Akwa-Townig nagy tengeri hajókkal is hajózható és a Mungot, Vurit és a Dibambát veszi föl; a Szanaga, K. e legnagyobb folyóvize, amelyet a parti lakók nagyobbáa Lomnak hivnak és amely a Mao Belével, a Mbammal erősbül; a Kvakva nevü ága a K. folyóval egyesül, és azután 2 ágban a Biafra-öbölbe torkollik; a Nyong és a Lokundse. Az éghajlat trópusi; az évi középhőmérsék az alacsony részeken 24,8°; az eső nagyon gyakori és bő. A növényzet igen változatos; a partokon mangrove-, pandanusz-, rotang- és egyéb pálmafélék, a dombos vidéken tul pedig olajpálmák alkotnak nagy erdőket, ezeket a felföldön sok helyen magas fűvel takart puszták (szavannasteppék) váltják föl. A legnagyobb mennyiségben termesztett növények: a kókuszpálma, különösen az alsó Vuri mentén, a banána, jamszgyökér, manihot, szezam, kukorica, földi mogyoró, némely vidéken cukornád és dohány. Az ültetvények közül még eddig legjobban sikerültek a kakao-ültetvények; hasonló ültetvények létesítése végett Victoriában kisérletekkel foglalkozó botanikai állomást szerveztek. Nagyobb vadakban K. meglehetősen szegény; csakis a felső Szanaga-menti pusztákon találhatni bivaly- és antilope-nyájakat, ellenben a folyóvizekben a krokodilus és a viziló gyakori. Háziállatok: a tyúk, kecske, sertés és a bakvirik földjén a szarvasmarha.

Lakossága a partvidéken a dualla nép (mintegy 20,000), mely a bántu törzshöz tartozik. A férfiak általában magas és szálas emberek. (Egy férfi szines képét l. az Afrika cikk mellékletén.) A szakállt, amely mindig gyéren nő, nagy dísznek tartják. Sötétbarna bőrszinüek, de van köztük világosabb is. Találhatók köztük tökéletes albinók is fehér arcbőrrel és világosszőke gyapjas hajjal. Majdnem egészen meztelenül járnak és csupán csak ágyékuk körül ordanak köteléket. Arcukat és mellüket tetoválják és a szempillák szőrét is ki szokták tépni. A mezei munkát a férfira nézve lealacsonyító dolognak tartják, miért is a mezei munkát az asszonyokra és a rabszolgákra bizzák. A feleséget készpénzen veszik és egy eladó leány 900-1200 koronát ér; gazdag szülőknek a leányáért még többet kell fizetni. Rabszolgáikat nigger-eknek hivják, amely név ő reájuk nézve a legnagyobb sértést jelentené. Szellemi képességeik vajmi csekélyek és a közéjök letelepedett angol hittérítők alig képesek valami eredményt felmutatni. Nyelvöket tanulmányozták ujabban Chrissteller Tiv. hittérítő, Die Dualla-Sprache (Basel 1892) és Seidel A., Leitfaden zur Erlernung der Dualla-Sprache (Berlin 1892). Említendők még a harcias, állattenyésztéssel foglalkozó bakviri-k (25,000), akik a K.-i hegység K-i és DK-i részén laknak; a bomboko-k (20,000) a Ny-i lejtőkön; a bakunda törzs, mely kereskedéssel foglalkozik s a K.-i hegység, a Meme és az Elefánt-tó között lakik; a békeszerető batom és mabum törzsek a felső Mungo és a Banjang erdő részében; a harcolni és rabolni szerető bali-k a Adamavától DNy-ra levő pusztaságon; a lázongó abo és vuri népek a K. folyó tájékán; a Dibamba mellett lakó lungahé-k; az alsó Szanaga melletti malimbá-k; a vad bakoko-k (mvelle) az alsó Szanaga és Nyong mentén. K. belsejében a különböző törzsek újabban heves harcot vívtak egymás ellen. A fehé bőrüek száma (1893) 203, akik közt 147 német és 26 angol.

A kereskedelem főtárgyai a kivitelben pálmaolaj, kaucsuk, elefántcsont és kakao, a bevitelben pedig pamutáruk, szeszes italok, puskapor, puskák, só, dohány és vasáruk. A beviteli értéke (1892) 4.470,822, a kivitelé 8.263,784 márka; a hajóforgalom tonnatartalma 47,999. A gyarmat élén áll egy császári kormányzó, aki mellé az ottani kereskedelmi házak képviselőiből 3 tagu tanács van rendelve. A rend fentartására szolgál egy körülbelül 100 főből álló rendőrcsapat. A benszülöttek oktatásával két német tanító foglalkozik, az egyik Bell, a másid Dido faluban. 1894-95-re a bevétel és kiadás egyaránt 610,00 márkára van preliminálva. A gyarmat jövedelmét a vámok teszik. A kormányzó székhelye K., a Vuri torkolatánál; a legfontosabb kereskedelmi ügynökségek: Bimbia, Kriegsschiffhafen, Victoria, Dibundsa, Bibundi a K.-hegység lábánál, továbbá Kribi, Nagy-Batanga, Campo a tengerparton. A hittérítő állomások a K. folyó mentén, Victoriában, Kribiben stb. vannak. 1884. K. egész területe önálló fejedelmek alatt állott. Ezen év julius havában a Woermann, Jantzen és Thormalen német cégek küldöttei azon fejedelmekkel szerződéseket kötöttek, akik a teljes felsőséget ama kereskedelmi cégekre ruházták, amelyek a szerzett jogaikat csakhamar a német birodalomnak engedték át és még ugyanazon év jul. 12. a Möve ágyunaszád beevezett a K. folyó torkolatába és Nachtigall afrikai utazó jul. 14-én ura, a német császár nevében a földet ünnepiesen birtokába vette. A benszülöttek lázadását a német hadi tengerészet katonái leverték és a kormányzói székhelyet megalapították. Az angol kormánnyal 1885 máj. 3. és jul. 27-én, 1886 aug. 2. és ápril 14-én, 1893 nov. 15. és Franiaországgal 1885 dec. 24. megkötött szerződések szabályozták mostani határait. A gyarmat benszülöttei mindazonáltal csak a tenger közelében fekvő részeken vetették magukat alá a német gyarmatkormánynak; a tengertől messzebb fekvő vidékek nagyobbára még most is teljes függetlenséget élveznek és miként ezelőtt, most is csaknem szakadatlanul háboruskodnak egymással. A németek először arra igyekeznek, hogy gyarmatuk természeti állapotával ismerkedjenek meg; e tekintetben sokat tettek Buchner, Zöller, Kund és Trappenbeck, dr. Zintgraf, Morgen hadnagy, Gravenreuth és Stetten hadnagy. 1893. végre megalakult a «Kameruner Hinterland-Gesellschaft» 200,000 márka részvénytőkével, hogy a gyarmatnak belebb fekvő részeit is megnyissa a kereskedelemnek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is