Kamizárdok

(franc. camisards), a Languedoc tartományban lakó francia reformátussokat nevezték e nével, kik egyházuk felszabadítása és újból megszilárdítása érdekében fegyvert fogtak és 1702-1705. XIV. Lajos ellen véres harcokat folytattak. Nevüket a camise-től (ing, zubbony) vették, ily öltönyt viselvén a cevennei bércek hugenottái ezen harcokban. A K. magukat les enfants de Dieu (Isten gyermekeinek), táborukat az örökkévaló táborának nevezték. Ezen prófétaságnak 1688. és 1689. véres kegyetlenséggel vetettek véget, de a XVIII. sz. elején újult erővel tört ki a küzdelem, amidőn egyik katolikus abbásnak a házát, ki a reformátusok ellen sokféleképen kegyetlenkedett, egy éjjel (1702) a K. körülfogták, abba betörtek, fogolytársaikat kiszabadították, az abbást több barátjával felkoncolták, a házat felgyujtották. Ezzel vette kezdetét a 3 évig tartó s ritka kegyetlenséggel folytatott kamizárd háboru, mely az egykor épes Languedoc tartományt néptelenné és pusztasággá tette. A K. a katolikus papokat gyilkolták, a templomokat felégették, még nők és gyermekek ellen is iszonyu kegyetlenségeket követtek el; viszont a királyi biztosok bitóval, kerékbetöréssel, házak, sőt egész falvak lerombolásával büntették őket. A felkelők száma 4-5000 volt, de ezek egységes sereget soha nem képeztek, hanem apró csoportokban küzdöttek a király gazdagon felszerelt serege ellen, nagy előnyükre lévén a vallásos fanatizmuson kivül a bérces vidéknek, hegyi ösvényeknek, barlangoknak s más rejtekhelyeknek ismerése. Egyik vezérük Cavalier 1704. békét kötött a királlyal, mely szerint neki és társainak megengedtetett a szabad kiköltözködés, de ezt kevesen használták fel, folytatták a harcot 1705-ig, mignem ugyszólván teljesen megsemmisíttettek.

Forrás: Pallas Nagylexikon