Kan-szu
Khina egyik tartománya, DK-i részét Belső-Mongolia,
Sen-hszi, Szü-csuan, Kukunor területe határolják; ÉNy-i felének határai
Kuku-nor, Kharasát, Tian-san-pé-lu, Uliaszutai és külső Mongolia felől
bizonytalanok. K-i része lőszvidék és Khina egyik búzakamarája, DNy-i és ÉNy-i
része kiterjed a Cin-ling és Ki-lien-san és a K-i Tien-san havasaira; közepe
magában foglalja a Gobi-sivatagnak és a mongol pusztáknak egy darabját,
legnyugatibb szöglete pedig a Kukunor magas pusztáira nyulik föl. Területét
674,923 km2-re, lakóinak számát közel 10 millióra becsülik. A
Hoang-ho itt veszi fel a Ta-csung-hót, Tahia-hót, Thao-hót stb., egyéb folyók
még a Bulungir és Ecina. Az éghajlat az egyes részek közt igen különböző; az
eső aránylag sűrü. Termékei közül kiválóbbak a rebarbara (Rheum palmatum), a
gabonafélék, a hüvelyesek és a dohány, amely jelentékeny kiviteli cikk. A Gobi
és a Mongolország pusztáit magában foglaló részeken a szakszaulfa, a
tamariszkusz, a Nitraria Schobei nagy területeket takarnak. Vadakban
(antilopek, Moschus moschiferus stb.) és fácánokban a tartomány gazdag. A
szenet és sót bányásszák. A lakosok tangutok, mongolok, kalmukok és khinaiak. A
tartomány föl van osztva 8 fúra, 6 csoura és 2 csili-tingre (katonai
prefekturára). Fővárosa: Lang-csen (mintegy 100,000 lak.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|