Kanarisz

Konstantin, új-görög szabadsághős és politikus, szül. Ipsara szigetén 1790., megh. Athénben 1877 szept. 14. A szabadságharc kitörése előtt egy kereskedelmi hajó kapitánya volt. A felkelés hirére nyomban a haza segélyére sietett és a kioszi csatornában horgonyzó török admirálhajót 1822. a jun 18-19. közötti éjjel levegőbe röpítette. Nov. 9. más hadihajót robbantott levegőbe Tenedosz szigeténél, 1824 aug. 17. pedig egyiptomi hadihajókat égetett fel a szamoszi kikötőben. 1826. a Hellasz naszádnak lett kapitánya; 1827. szülőföldjén a képviselőházba választották; 1828. pedig Kapo d"Istria elnök egy hajóraj élére állította. Az elnök megöletése után K. egy ideig Szira szigetére vonult vissza, de azután újra a hajóhadban vállalt állást. 1848. tengerészeti miniszterré lett, majd a kabinet elnöke, a Maurocordato-minisztériumban pedig újra a tengerészeti tárcát kezelte 1855-ig. 1862. maga alakított új, még pedig szigoru alkotmányos minisztériumot, de mert Ottó király programmját nem helyeselte, önként visszalépett. Ennek hirére felkelés támadt, mely miatt Ottó király lemondani és elköltözni volt kénytelen. 1862 okt. óta 1863 febr. haváig K. tagja volt az ideiglenes kormánytanácsnak. Az új király, I. György, 1864 márc 17. a tengerészeti minisztérium élére állította, mely állástól K. azonban már ápril 28-án megvált. 1864 aug. 6-ikától 1865 márciusáig újra birta e tárcát, szintugy 1877 juniustól kezdve haláláig éss utolsó évében a kabinet elnöke is volt. L. Görögország.

Forrás: Pallas Nagylexikon