Kandó

Kálmán (egerfarmosi), képviselő, miniszteri tanácsos, szül. ősi nemes családból Miglészen (Zemplén) 1811 márc. 16., mehg. Budapesten 1888 máj. 7. Atyja Gábor, nagybirtokos s nemesi felkelési ezredes, kinek mint ilyennek emléket állított Zemplén vmegye; anyja Bernáth Zsuzsánna. Atyjának első neje Fáy András nővére volt; ő maga nőül vette Vladár Klárát és sok oldalról rokonságban állott a felső-magyarországi előkelő családokkal. Sárospatakon tanult, korán lépett a közpályára és 1848. az országgyülésen Ung vmegye egyik választókerületét képviselte, hol Csertészen gazdálkodott és magának kies lakhelyet teremtett. A szabadságharc után ide vonult vissza, és utazást tett Franciaországban és Angliában, meglátogatva emigrans barátait. Az alkotmány helyreállítása után 1865. mint elnöki miniszteri tanácsos lépett be gr. Andrássy Gyula oldala mellé, kit gyermekkora óta ismert, s ki őt korlátlan bizalmával ajándékozta meg. Ekkor lépett szoros baráti viszonyba Deák Ferenccel is, ki őt rendkivül kedvelte. Mint egykor Mikes Rákóczinak, olyan volt Kandó Kálmán gr. Mikes Jánossal, ama másik Mikesnek utódával együtt, Deák Ferencnek. Ezáltal nyert K. kiváló politikai fontosságot, ezért kinálta meg őt, a függetlenségről nehezen lemondót, gr. Andrássy Gyula magas állással a miniszterelnökségben, hogy a miniszterséget el nem vállalt nagyhatalom, Deák Ferenc, s a kormány között e kétségkivül abnormis helyzetben a közvetítő és kiegyenlítő szerepet vigye. Bármint változtak is egymás után a deákpárti minisztériumok, K. megmaradt helyén egész a fuzióig. Visszalépése alkalmával a király a Szt. István-rend kis keresztjével díszítette fel. Ettől kezdve nyáron falusi birtokán, télen a fővárosban lakott. Itt részt vett egyháza ügyeiben mint tanácstag, s vitte az Atheneum ügyeit, melynek megalakulása óta igazgató tanácsosa volt; az erdélyi vasút ügyvezetésében is részes volt, mint kinevezett kormánybiztos. A főváros Deák kápolnája közelében adott neki kivételes sírhelyet, hogy barátja közelében pihenjen, Mikes János gr. szomszédságában. K. finom művészi s biráló ízléssel is birt, körében melegen pártolta a művészetet. Munkácsy Mihálynak az első ösztöndíját az ő közbenjárására adták meg, valamint Liszt Ferencnek is ő eszközölte ki a 4000 frtos stipendiumot a zeneakadémia létrejötte előtt. Miniszteri tanácsos korában ő kezelte a honvédügyet s pénztárt és igazán szivén viselte, gr. Andrássy Gyula miniszterelnökkel, a honvédség megteremtőjével együtt annak érdekeit.

Forrás: Pallas Nagylexikon