Kansas

1. körülbelül 1000 km. hosszu jobboldali mellékfolyója a Misszurinak az É.-amerikai Egyesült-Államokban. Coloradóban 1500-1600 m. magasban, az É. sz. 39° körül eredő Republican Fork és Smoky Hill Fork összefolyásából keletkezik. A két forrásfolyó a régi Riley erőd mellett egyesül a K.-szal, amely K-nek folyik és ott torkol, ahol a Misszuri könyököt alkot. Legnagyobb mellékfolyói a Salomon (450 km.), a Saline és a Big Blue (300 km.). Vizkörnyéke 140,000 km²; ennek dacára alsó részében is csak nagyobb esők után járhatnak gőzhajók. - 2. K., az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike, azok közepén Nebraska, az Indus-territorium, Colorado és Misszuri közt 212,580 km² területtel, (1890) 1.427,096 lak., akik közt mintegy 45,000 szines. Felülete egészen halmos lapály, rolling Prairie; a halmok mind Ny-ról K-felé húzódnak. Jelenleg csak a K-i része lakott, a Ny-i rész nagyobbára még mindig az a fűvel takart térség, amelyen egykoron a vad indusok vadásztak. A folyók mind a Misszisszippi vizkörnyékéhez tartoznak. Ilyenek a K., illetőleg 2 forrásfolyója a mellékvizeivel, az Arkansas, a Pawnie, Walnut, Cow, Kis-Arkansas, Neosho nevü mellékvizeivel és az Osage. Az állam K-i része a szénkorszakbeli, középső része másodkori és Ny-i része harmadkori képződményekből áll. Az éghajlat erősen kontinentális; Ny-i része jóval szárazabb mint a K-i, É-on a 12° -os, D-en a 14° -os izotermalis vonal szeli át; a téli hideg és nyári meleg közti különbség 22-27°. A földmívelés mindig újabb területeket hódít meg magának. 1890. a termés volt 55 millió bushel kukorica, 28 millió bushel búza és 31 millió bushel zab, azonkivül termesztettek burgonyát, árpát, sorghumot és a Ny-i részekben nagy mennyiségü szénát. Erdők csak a mélyebben fekvő részeken, a folyóvizek mellett vannak. A pamut- és cukornádültetvényekkel szintén tesznek kisérletet. A Ny-i részeken még otthonos a prairie-kutya; a lakosok házi állatokat nagy számmal tartanak. A szénbányák évenként mintegy 40 bushel szenet, a sóbányák 550,000 hordó sót szolgáltatnak, azonkivül bányásznak ólmot és cinket is. Az ipar emelkedése, miként a lakosság gyarapodása (1860. még csak 107,206 volt), igen jelentékeny; első sorban élelmi cikkek termelésével foglalkozik; mintegy 600 gyár van és maga a kézműipar is 30 millió dollár értéket termel évenként. A végrehajtó hatalmat a 2 évre választott kormányzó, kormányzóhelyettes, államtitkár, kincstartó stb. gyakorolja. A törvényhozó hatalom a négy évre választott 40 tagu szenátus és a két évre választott 125 tagu képviselőház kezébe van letéve. Az elnökválasztásnál 9 szavazata van, a kongresszusba 8 tagot küld, biráit 6, illetőleg 4 évre választják. A kormány székhelye Topeka. 106 countyra van fölosztva. Kisebb területei azonkivül indus-rezervaciókul szolgálnak. A népiskolákat (1890) 244,697 gyermek, a 16 felsőbb iskoláját 3945 tanuló látogatja. K.-ban 1880 óta a szeszes italok elárusítása el van tiltva. K. eredetileg Louisiananak volt része. Eleinte Misszurihoz, majd Arkansashoz és végül az Indus-territoriumhoz tartozott. 1854. külön territoriummá lett. Ugyanakkor ki is tört benne azonnal a küzdelem a rabszolgabarátok és ellenségek közt. Az első törvényhozó gyülés megválasztásánál az előbbiek győztek és ekkor valóságos polgárháboru tört ki, amelyben a határrablók (Border Ruffians) nagy kegyetlenségeket követtek el. A következő évben azonban a szabad föld hivei (Free-soil-men) jutottak többségre és a rabszolgaintézményt el akarták törülni és a kongresszus a kérelmet nem teljesítette és a rabszolgabarátokat pártolta; ezek diadalmaskodván, 1857. elfogadták a Lecompton-alkotmányt, amely a rabszolgák szabadonbocsátását megtiltotta. Innen tul azonban a győzelmet maguknak többé biztosítani nem tudták. 1859. a Wyandotte-alkotmány a rabszolgaintézményt eltörülte és miután ezt a nép szavazata is helybenhagyta, 1861 jan. 30. nehéz küzdelmek után K. mint szabad állam az Unióba fölvétetett. Igy játszódott le K.-ban ama nagy harcnak előjátéka, amely néhány évvel később az Egyesült-Államokban kitört. V. ö. Thayer Eli., Hist. of the K. Crusade its friends and its fiends (1889). - 3. K., county K. államban, de még alig lakják.

Forrás: Pallas Nagylexikon