Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kant-Laplac... ----

Magyar Magyar Német Német
Kant-Laplac... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kant-Laplace-féle elmélet

A Föld keletkezésére vonatkozó elméletek közt a legáltalánosabban elfogadott. Kant (1755) Naturgeschichte u. Theorie des Himmels c. munkájában, Laplace pedig tőle függetlenül 40 évvel később Exposition du systeme du monde (1795) c. munkájában fejtette ki, azért K.-féle elmélet. Ezen elmélet szerint Naprendszerünk összes ősanyaga magas hőfoku gőz-gömbben egyesült, melynek nagysága meghaladta jelenlegi bolygórendszerünk határait. A nehézkedés folytán ezen gőzgömbben az anyagok összehúzódása állott be, ugy hogy a középpont felé sűrüsödvén, egy középponti sűrübb tömeg, vagyis mag keletkezett: a Nap. A középponti mag és vele együtt az őt körülvevő gőz- v. ködnemü anyag valamely külső okál fogva haladó s egyszersmind forgó mozgásba jött. A tömeg fokonként való sűrüsödésével, amellyel természetesen térfogatkisebbedés járt, nőtt a forgó mozgás gyorsulása és ezzel együtt a középponttól távolodó erő, amelynek erősbödése folytán a gőztömeg legkülsőbb része az eredeti gömbtől gyűrüalakban vált le, megtartván előbbi irányu mozgását. Ezen gyűrü mindinkább sűrüsödvén, önálló gömbbé húzódott össze és létrejött a legelső, a Naptól legtávolabb eső bolygó. A középponti mag, valamint az egész gőztömeg további sűrüsödésének és összehúzódásának következménye volt egy másik gyűrü leválása, mely megint csak bolygóvá lett. Igy ment ez tovább addig, mig a folytatólagos összehúzódás egy bizonyos stádiumában a centrifugális erő egyensúlyt nem tartott a nehézkedési erővel és akkor talán a hatodik gyűrüleválás eredményezte Földünket. Ezen gyűrük némelyikénél kisebb mértékben hasonló folyamat ismétlődött mint azok keletkezésénél és létrejöttek a holdak, vagyis mellékbolygók.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is