Kanton

(Canton, Kuang-csou-fu). Kuang-tung khinai tartomány fővárosa, 150 km.-nyire a tengertől, a Hszi-kiang, Pe-kiang és Tung-kiang összefolyásánál; az ide vezető bejáratot a Boca Tigrisnél erődök védik. A lakosok számát 1,6 millióra becsülik. K.-nak igen virágzó az ipara; a kiválóbb ágai a selyemszövés és himzés (ennek termékeit az európai piacokra is elviszik), pamutszövés és festés, üveg-, papirkészítés, ékszerkészítés (különösen nefritből), elefántcsontfaragás és végül a környékén a porcellángyártás. Egykoron K. volt Khinának azon egyedüli kikötője, amely az európaiakkal folytatot kereskedelme élénkebb is volt. Fekvése, mivel a vizi utak a khinai birodalom É-i és D-i részeibe egyaránt mélyen bevezetnek, e forgalmra nézve igen kedvező. A legfőb kiviteli cikk a selyem és selyemkelmék. (1892) 17,538 csomag ment Európába és 8534 az É.-amerikai Egyesült-Államokba; ezenkivül kiviteli cikkek a tea (1892-3. 4,185 millió kgrm. Angliába), gyékények, kassziahéj és virág, papir, porcellán, gyömbér, pálmalevél-legyező stb. A beviteli cikkek értékének mintegy 50%-át teszi az opium, ezenkivül bevisznek pamut- és kézműárukat, nyers pamutot, arany- és ezüstdrótot, fecskefészkeket stb. Az évi külforgalom 115 millió arany frtot tesz ki. K.-t 10 km. kerületü, 8 méter magas és 6 méter vastag fal veszi körül, amelyen 12 kapu visz át; ezenkivül az új várost a régitől szintén fal különíti el, amelyben 4 kapu van. Az utcák, kivéve a régi városban fekvő mandsu városrészt, szűkek, melyeket meglehetősen magas házak szegélyeznek; az utcák kövezettek, a kövezet alatt csatornák vezetnek; a házak felső részein bambusz-rudakra a nap ellen gyékényeket szoktak fektetni. A város mellett nagy külvárosok terülnek el, ilyenek a Sa-mien, ahol az európaiak laknak s a folyón tul Ho-nan és Fa-ti. Ezekhez járul a tutaj-városrész, vagyis a tan-kiak (csolnakosok) külvárosa, amely 7-8 km. hosszuságban a folyón terül el és cölöpökhöz erősített tutajokon áll, s amelyben nagyobbára hajósok és halászok (összesen mintegy 200,000-en) élnek; vannak köztük ezután egyes mulatóhelyekül szolgáló, ugynevezett virághajók is. A legjelentékenyebb utca a régiség-utca, vagy mint az angolok nevezik, Curio-Srteet, amelyben az európaiaktól keresett árucikkeket láthatni. A kiválóbb épületek: két régi pagoda; a DK-i részben a Kung-juen vagy nyilvános vizsgálati csarnok, amelynek udvarában mintegy 10,000 elkülönített cella van egymás mögött sorokban egy főköz oldalán; a minden 3-ik évben tartani szokott vizsgálatokon 10,000 pályázó közül rendesen csak 300 állja ki a szigorlatot, továbbá az 1355 óta fennálló vizi óra épülete; a kat. templom, a pénzverő stb. K.-nak vannak azonkivül misszionárius iskolái, kórháza, lelencháza és rokkantak háza is.

Forrás: Pallas Nagylexikon