Kányafogó

a kisebb ragadozó madarak fogására használt csapóvas, mellyel azonban rókák, borzok és nyestek is foghatók. Ha a tányéralaku deszkát a rajta levő csalétek útján a vad megérinti, a szétfeszített félköralaku vasak összecsapódnak és a vadat megfogják. Az 1. ábra a K.-t nyitva, a 2. ábra zárva tünteti fel.

[ÁBRA] 1. ábra. Kányafogó, nyitva.

[ÁBRA] 2. ábra. Kányafogó, zárva.

Az itt feltüntetett csapóvason kivül számos hasonló szerkezetü, de már alaku fogó eszközök is vannak használatban. Mindegyik főalkatrésze: a rugó, a kanyarvas és a ravasz. A rugó a csapóvasnak oldalán, közepén, vagy mint az itt feltüntetettnél a csapóvas kerületén található. A kanyarvasak köralakuak, szegletesek vagy oválisak; összecsapott állapotban nem szabad egészen egybe találniok, mert a megfogott állat lábát elvágnák és a vad elmenekülhetne. A ravasz a csapóvas azon része, mely által a kifeszített kanyarvasnak fogásra készen tarthatók s melynek érintésekor ezek összecsapódnak. A K.-t a szárnyas ragadozók fogásánál olyan helyekre állítják, ahová az állatok szeretnek repülni, magasan álló kútgémekre, kazalrudakra (l. 3. ábra) stb.

[ÁBRA] 3. ábra.

Forrás: Pallas Nagylexikon