Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kanyaró measles
kanyaró rubeola
kanyaróba e... to get the ...
kanyarodás swerve
kanyarodás turning
kanyarodás wheeling
kanyarodás winding
kanyarodik to bend, be...
kanyarodik to corner
kanyarodik to crank
kanyarodik to curve
kanyarodik to make a v...
kanyarodik to sweep
kanyarodik to take a b...
kanyarodik to take a c...
kanyarodik to turn
kanyarodik to weave, w...
kanyarodik to wheel
kanyarodik to wheel ro...
kanyarodik to wind, wo...

Magyar Magyar Német Német
kanyaró Masern (Pl....
kanyarodik schwenken

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Kanyaró

(a nép vöröshimlőnek is nevezi, lat. morbilli), heveny ragályos betegség, melynél láz és hurutos tünetek mellett a bőrön lencsényi, sőt nagyobb - többnyire kerek - piros foltok jelennek meg. A kanyaró mérge eddig ismeretlen, valószinü azonban, hogy valamely élősdi gomba, esetleg baktérium idézi elő. A ragályozás nemcsak direkt érintkezésnél, de valószinüleg harmadik, különben egészséges személy, vagy élettelen tárgyak közvetítése útján is lehetséges. Ragályzó képessége, ugy látszik, már az u. n. előzményi (prodromalis) időszakban is - amidőn a K. kórisméje még biztossággal meg sem állapítható - igen nagy; legnagyobb a betegség tetőfokán, a kiütés virágzása idejében. A K. főként a gyermekkor betegsége, felnőttek aránytalanul ritkábban kapják meg. Egyszeri kiállása mentességet ád az egész életre, noha megtörténik, hogy valamely gyermek két, sőt három ízben is megkapja. Előfordul már az első életévben is (az első hat hónapban aránytalanul ritkábban). Leggyakrabban a 2-6. életévben jön elő. Vannak esetek, midőn újszülöttek kanyarós küteggel borítva jönnek a világra, ha az anyjuk K.-ban beteg volt. Előfordulhat szórványosan is, többnyire azonban járványosan szokott fellépni, még pedig leginkább nyáron és ősszel. Az egyes járványok tartama rendszerint 3-4 hó; ritkaság az, hogy a járvány 7-8 hónapig eltart. (V. ö. Bókai János, A Belgyógyászat Kézikönyve, 141. oldal, Budapest 1894). A K. terjesztésével joggal vádolhatók sokszor kisdedóvó intézetek, iskolák, játszóhelyek stb. Sajátságos összefüggést látni a K. és hörghurut járványok között, amennyiben a szamárhurut a K.-t megelőzi, illetőleg követni szokta.

Áttérve a betegség tüneteire, célszerünek látszik a következő három szakra felosztani a K. lefolyását. 1. Lappangási és előkészítő szak, amely a ragályozás időpontjától a kiütés jelentkezéseig tart; ezen időszak 10-12, ritkább esetekben 14 napig is eltarthat. Lappangás idejében a gyermekek többnyire egészen egészségesek, kóros tünetek csak a kiütést előző 3-5. napon lépnek fel (az előkészítő szakban), még pedig nátha, tüsszenés, szemhurut, könnyezés, fénykerülés, rekedtség, érdes, nem ritkán ugató köhögés alakjában. E mellett a gyermekek bágyadtak, étvágytalanok, lázuk van, mely különösen az esti órákban fokozódik, álmukban nem ritkán félrebeszélnk, nyelvük bevont, szomjuk nagy. Ezen időszak végén, 48, legkésőbben 24 órával a kiütés jelentkezése előtt a lágy szájpadon és pofák belfelületén piros foltok jelennek meg (az u. n. enanthema, szemben a bőr kiütésével exanthema), melyekből a K.-t gyakorlott szem már felismerheti. - 2. A kiütés kitörése és virágzása. A kiütés legelőször is az arcon, homlokon, tarkón, azután a törzsön, a karokon és utoljára a combokon jelenik meg, még pedig ugy, hogy 24 óra mulva a kitörés befejeződött; ettől számítva a K.-kiütés még 3 napig fenn szokott állani, amint mondják «virágzani». A kiütés eleinte szétszórtan halvány piros, kendermag- egész lencsényi foltok alakjában jelenik meg, egy foltok száma azonban csakhamar megszaporodik, mig maguk az egyes foltok is megnagyobbodnak, élénk piros szint vesznek fel s láthatólag megduzzadnak, kissé kiemelkednek. Erős kiütésnél különösen sűrün fordul elő, hogy az egyes foltok egymással összefolynak, de azért ép bőrszigetek mindenkor megmaradnak. A kiütés jelentkezésével arányosan a többi tünetek is súlyosbodnak; a hőfok rendesen 39,0-40°-fokot is elérheti. A gyermekek általában elég súlyos betegek. Normális lefolyásu esetekben azonban a virágzási időszak végén a tünetek nem ritkán igen gyorsan javulni szoktak, különösen a láz az, mely gyorsan esni szokott. Evvel kapcsolatban a kiütés azon sorrendben, amelyben fellépett, el szokott halványodni. A kiütés piros szine eleinte halványbarnába, azután sárgába, végre a normálisba megy át. Nem ritka esetekben a barnás foltok 6-8 napig is fennállanak. - 3. A hámlás v. korpádzás időszaka. Mindazon bőrterületeken, ahol kiütés volt, a bőr hámlani szokott, mely hámlás - ellentétben a vörhennyel - nem lemezes, hanem korpás, azaz igen apró pikkelyekben megy végbe. A hámlás gyakran szembeötlő, szabad szemmel is észrevehető, sokszor azonban észrevétlenül folyik le. Ezzel arányosan az összes nyákhártyák is elhalványodnak, a köhögés lazává válik s a gyermek meggyógyult.

A fentebbiekben a kanyaró normális lefolyását vázoltuk; ez alul azonban számtalan kivétel van, mely kivételek részint a kiütés megjelenési módjára, a nyákhártyák bántalmazottságára, a lefolyás súlyosságára és esetleges utóbetegségekre vonatkoznak. Vannak esetek, amidőn maga a kiütés enyhe; tény, hogy ilyen enyhe kiütés éppen satnya gyermekeknnél gyakoribb, kiknél mindazonáltal a K. szövődményes betegségei (ugynevezett utóbetegségek) súlyosabb alakban és gyakrabban jelentkeznek. Ezen tünemény a laikus közönség előtt is ismeretes, amidőn azután a kiütés «visszaerődéséről» szólnak. Más esetekben a kiütés igen erős s igen magas lázakkal folyik le, a kiütéses foltok oly sűrün lépnek fel és annyira összefolynak, hogy a kanyarós küteg a vörhenyhez hasonlóvá válik. Ehhez arányosan a többi tünetek is igen súlyosak, a gyermekek sokat félrebeszélnnek, erősen bágyadtak, sokat - bár nyugtalanul - alszanak. Kis gyermekeknél görcsök is jelentkezhetnek s általában igen súlyos beteg benyomását teszik. Igen súlyos esetekben a kiütéshez apró vérzések társulnak, mig a legsúlyosabb, u. n. vérmérgezéses (septikus) alaknál a kiütés szine kékes. Ezen utóbbi alak menthetetlenül mindenkor alálra vezet. Felemlítendő végül, hogy a K.-nál előfordulhat, hogy a bőrön látható kiütés nem is fejlődik (Morbilli sine exanthemate). Minthogy a K.-nál a nyákhártyák is mindenkor meg vannak támadva, nem ritkán látni, hogy ezen u. n. hurutos tünetek néha igen súlyosakká válnak. Nem számítva azt, hogy a szem-, orr-, torok-, gége- s hörghurut igen súlyos alakban lép föl, nem ritkán a kanyaróhoz súlyosabb gyomor- és bélhurut, ritka esetekben valóságos vérhas is szokott társulni, mely utóbbi baj különösen nagyon kétessé teszi a gyermek felgyógyulását. Bő orr- és bélvérzések egyáltalában mindenkor igen aggályos jelenségek.

A K. egyik leggyakoribb és egyszersmind igen súlyos komplikációja a tüdőlob, mely némely járványoknál feltünően gyakran jelentkezik és különösen kisebb gyermekekre nézve vészes jelentőségü. Máskor difteria fejlődik a torokban és gégében (K: utáni gégedifteria, croup, igen rossz indulatu lefolyást szokott mutatni), sőt a nemzőrészeken, szemben stb. Utóbetegségei közül első helyen említendők a görvély és gümőkór. Ezek az alkati bajok K. után gyorsan ki szoktak törni; a K. által mintegy élesztetnek, virágzásra hozatnak. (A gümős megbetegedések közül különösen kiemelendők: tüdővész, sajtos folyamatok a mirigyekben, gümős lágyagykérlob, hashártyalob, ízületi gümő stb.; inkább görvélyes jellegü utóbántalmak: hosszas fülgenyedés, idült szemhurut, szaruhártyagyuladás stb.) K. után aránylag gyakran látni - különösen satnya gyermekeknél - üszköt a bőrön fellépni, különösen a rettegett vizrák alakjában; máskor veselob fejlődik stb. A K. e szerint távolról sem oly egészen ártatlan kiütés, amint az róla általában el van terjedve. Igaz, hogy némely járványok igen jóindulatu lefolyásu esetekkel tünnek ki, de más járványok idejében határozottan sok súlyos és aránylag sok halálos kimenetelü esetet van alkalmunk látni. Bókai szerint a Stefánia szegény gyermekkórházban 36 év alatt ápolt 1000 kanyarós beteg közül meghalt 94 = 91/2%; voltak évek, midőn a halálozás 1% alá sülyedt, de viszont, ahol 28% fölé emelkedett. Súlyosabb általában a lefolyás kiskoru gyermekeknél az első 5 éven alul; nagyobb gyermekeknél enyhébb, de azért felnőtteknél a K. ismét veszedelmesebb alakban szokott fellépni. Az elkülönítéstől, ha a család egyik tagja már megkapta a K.-t, ritkán fogunk eredményt látni. Székes fővárosunkban az orvosnak minden egyes K.-esetet az illetékes hatóságnak be kell jelentenie; a járvány csökkentését célzó egészségügyi intézkedéseket a hatóság hajthatja végre.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is