Kanyaró
Ferenc, irodalomtörténeti iró, szül. Tordán 1859 máj. 25.,
lófőszékely családból. Iskoláit Kolozsvárt végezte, hol 1880. papi, 1885. a
magyar nyelvi, történelmi és bölcseleti szakokból tanári oklevelet szerzett.
1880 óta az unitáriusok kolozsvári főgimnáziumának tanára, 1891 óta állami
kinevezéssel; a vallásközönség 1889. egyértelmüleg megválasztotta főiskolai
könyvtárnoknak. Beható kutatásokat végzett a XVI-XVIII. sz.-beli magyar
irodalom és a magyarországi prot. egyháztörténelem terén, különösen fontosak a
költő Zrinyi életére vonatkozó buvárlatai. Sikerrel gyüjti a régi és újabb
népies költészet termékeit és a magyar szini irodalom multjára vonatkozó
adatokat. Tanulmányai s többnyire ironiával élezett polemiái a Figyelőben
(1885-86), Századokban (1886), Történelmi Tárban (1887-90), Ker. Magvetőben
(1888 óta), Erd. Muzeumban (1892 óta), Philol. Közlönyben (1893), Irodtört.
Közleményekben (1894 óta) jelentek meg. Önállóan megjelent munkái: Zrinyi
ismeretlen munkája (Budapest 1890); Unitáriusok Magyarországon (Kolozsvár
1891); A Zrinyiász kelte és költője (Budapest 1894); Unitárius történetirás és Kálvinorthodoxia
(Kolozsvár 1895).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|