Kapcsolt részek

(partes adnexae), igy nevezték régebben a mai Horvát-Szlavon-Dalmát társországokat. Ugy látszik e kifejezés a XVI. század végen, v. a XVII. sz elején jött használatba és pedig hivatalosan először az 1606-iki bécsi békében (1608. I. t.-c.), mely szerint a király Magyarországon született magyarok, alávetett és hozzákapcsolt népek álal birja. Előzőleg e területnek bekeblezett, v. hódított részek (partes incorporatae, v. subjectae) volt a közjogi neve. Továbbá Erdélynek az anyaországtól történt elszakadásával a hozzá csatolt Kraszna, Középszonok, Zaránd vmegyéket és Kővár vidékét Zilah városával, mint magyar területet szintén K.-nek nevezik és innen volt az erdélyi fejedelem címe: Princeps Transylvaniae et partium Hungariae eidem adnexarum dominus. Midőn Erdély ismét a magyar király hatalma alá került, az országgyülés többször sürgette e részek visszacsatolását, de az 1693-1733-ig terjedő időt nem számítva, mely alatt Magyarországhoz tartoztak, sikertelenül; mig végre az 1848. VI. t.-c. kijelenti, hogy minden tekintetben Magyarország elválaszthatatlan, kiegészítő részeinek tekintessenek. De a következő abszolutizmus ismét Erdélyhez csatolja és csak 1861., illetve alkotmányunk hatályba léptével nyerik vissza törvényes jogállásukat.

Forrás: Pallas Nagylexikon