Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kapisztrán... ----

Magyar Magyar Német Német
Kapisztrán... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kapisztrán

János (Capistrano), szt. Ferenc-rendi szerzetes, Magyarország történelmének nevezetes alakja, szül. 1386 jun. 24-én, a calabriai tartomány Capistrano nevü városkájában, honnan előnevét vette. Megh. 1456 okt. 23-án. Perugiában elvégezvén a jogot, büntető törvényszéki biró lett; de összeütközésbe jövén polgártársaival, börtönbe vetették, s mig ő ott sinylődött, szép fiatal felesége meghalt. 30 éves volt, mikor kiszabadult, s a világgal meghasonolva, a szt. Ferenciek szerzetébe lépett. Izzó szenvedélye ezentul az egyház érdekei előmozdítására irányult. V. Márton, IV. Jenő és V. Felix pápák megbizásából 1426-tól fogva 30 esztendőn át üldözte mint legátus és inquizitor a szerzete kebelében eretnekségre hajló u. n. Fratricellieket, főként a nápolyi tartományban és az egyházi államban. Ugyanekkor sienai Bernáttal együtt alapította meg a szt. Ferenc-rend szigorubb rendtartásu ágát, melynek magyar tartománya, «Provincia s. Joannis a Capistrano» címmel 1757. alakult meg, s mai napiglan virágzik 9 magyarországi, 9 szlavoniai és 4 alsó-ausztriai rendházzal. 1450-ben V. Miklós pápa Németországba küldte, hogy a husziták és a törökök ellen keresztes háborut prédikáljon. Ékesszólása bár csak latin nyelven érvényesülhetett, mindamellett nagy sikert ért el. Csehországban számos huszitát térített meg, mig végre Podiebrád György parancsára el kellett hagynia az országot. Szenvedélyes lelke csakhamar új működési teret talált Magyarországon. Midőn II. Kalixtus pápa a török ellen keresztes háborut hirdetett, Magyarországba Carvajal bibornokot és K.-t küldte az ügy elősegítése végett. K. annyira felizgatta a kedélyeket a keresztes háboru hirdetésében, hogy az 1456-iki budai országgyülésen egyhangulag kimondották a rendek a fegyverre kelést. A török azonban hirtelen Nándorfehérvár alatt termett, 150 ezernyi hadával s 300 ágyuval. Hunyadi János, miután a Cilley által felbujtogatott főurak egymásután pártoltak tőle el, K.-tól segítve, 1456 jul. 14. megtámadta a törökök hajóhadával, s annak hajós hadseregét tönkretette; mire a török jul. 21-ére elrendelte Belgrád ostromát. Hunyadi a maga vitézeivel és K. a keresztesekkel két ízben verte vissza a törököket, mig harmadszor a városba nyomultak s a keresztényeket részint a várba, részint a külső bástyákra szorították. Szilágyi Mihály s a kis számu őrség már-már kétségbe estek a vár megtarthatásán, de a K. Jézus nevét kiáltozó szava által feltüzelt keresztesek lelkesedése a harcot rendkivül hevessé s a török tulnyomó száma ellenére sokáig kétessé tette. A keresztesek a bástyákról szuroka mártott égő rőzsekötegeket dobálnak alá az ellenségre, melyektől annak tábora csakhamar lángtengerben áll. Eközben Hunyadi és K. újabb rohamot intéztek a megzavart törökre, mely most már futásban kereset menedéket. Maga a szultán, Mohammed is megsebesül és csak Szófiánál szedheti össze futamodó seregét. A győzelem 20-ik napján meghalt Hunyadi János, két hónapra rá K. is Újlakon, hol a szt. Ferenc-rendi zárdában temették el. Magyarországon azonnal mint szentet tisztelték, ugy hogy már Mátyás király sürgette a pápai széknél K. boldoggá (beatus) avatását, mi azonban csak 1690. történt meg. Végre 1724-ben XIII. Benedek pápa szentté avatta, s tisztelete emléknapjául október 23-át rendelte. (V. ö. Voigt G. cikkét a Sybel-féle Historische Zeitschrift 1864. évfolyamában, mely különösen a Tagliacozzo által kiadott levelezésre van tekintettel.) Számos teologia művét és szentbeszédet hagyott hátra. Életrajzát megirta Petri, Leben des heil. Johannes Capistranus (München 1854); Mircse János, Adalék Capistránói szent János életéhez (Esztergom 1870). V. ö. Lánczy Gyula cikkét: Sienai dolgok (Századok 1895. 97. l.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is