kapitalizmus
Az emberiség történetének egyik alapvető társadalmi-gazdasági
alakulata, amely legtisztább formájában a
polgári forradalommal felszámolt feudalizmus romjaira épült. A kapitalizmus
előfeltételei az árutermelés kiszélesedésével,
majd az eredeti tőkefelhalmozással még a feudalizmusban létrejöttek. A
polgári forr. hatalomra juttatja a
polgárságot, és megteremti a kapitalizmus számára legkedvezőbb társ. és pol.
feltételeket. A kapitalizmusban a polgárok és a
proletárok képezik az alapvető társ. osztályokat. Lényegi jellemzője,
hogy a kizsákmányolt proletárok meg
vannak fosztva mindenféle termelési eszköztől és csakis munkaerejüket
bocsáthatják áruba. A kapitalizmusban
általánosan érvényesülnek az árutermelés viszonyai. Fejlődése - a belső
mozgatóerőktől meghatározottan - két
nagy szakaszra oszlik: a szabadversenyes kapitalizmus és a
monopolkapitalizmus, állammonopolista
kapitalizmus v. imperializmus korára. A kapitalizmus alapvető
ellentmondása a termelés társ. jellege és a
termékek elsajátításának magánjellege közötti kibékíthetetlen ellentét.
Ez az imperializmusban, ahol egyre
éleződik a munka és a tőke, valamint az elnyomó és az elnyomott
nemzetek ellentéte, megteremti a proletárforr.
lehetőségét. A kapitalizmus létrejötte a XVI. sz. végétől a XIX. sz. végéig tartott.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|