Kaplyon

-nemzetség, oklevelesen ösmert legrégibb tagja, Moha, kinek fia, Péter, 1233 előtt élt; a nemmzetség egy másik tagja, Kristóf pedig 1196-1204. körül pristalus volt. A történelemben Jakó 1271. zempléni főispán s 1279. kir. pincemester kezdett nagobb szerepet játszani; ennek fia, András, megvervén IV. László királyt, ez őt 1278. megfosztotta a Medgyes mellett levő Jákóvártól. A nemzetség különben főkép a vagyonszerzésben tünt ki; 1233-1418 közt főkép Bereg, Bihar, Szatmár, Ung és Zemplén vmegyékben 74 birtoka ösmeretes. E nemzetség legfontosabb két ága 1. a nagymihályi, melyek őse Jakó 1244-ben; ez már a 2. és 3. nemzedékben több (gelyénesi, tybavajnatinai, lucskai) ágra szakadt s ebből vált ki a Sztáray-, Eördögh- és Bánffy-család; 2. a Károlyi-ág; ez ismét csomaközi, bagosi, vetési és károlyi ágra oszlott; ez utóbbinak egyenes őse Ördög Simon, 1322. A nemzetségből összesen 16 család rajzott ki. V. ö. Géresi Kálmán, a K.-n. A Károlyi-család oklevéltára II. kötetének bevezetésében; Nagy Iván, A Kaplyon-genus és ágazatai. Turul, 1884. 40-41; Wertner, Nemzetségek, II. 94-110; Vajda V., A kaplyoni zárdában. Pesti Napló, 1875. 175; Gau József, A kaplyonni sírbolt. Ország Tükre, 1862. 8. A nemzetséget illető legnevezetesebb oklevelek a Károlyi- és Sztáray-családok okmánytáraiban vannak.

Forrás: Pallas Nagylexikon