Kaplyon
-nemzetség, oklevelesen ösmert legrégibb tagja, Moha, kinek
fia, Péter, 1233 előtt élt; a nemmzetség egy másik tagja, Kristóf pedig
1196-1204. körül pristalus volt. A történelemben Jakó 1271. zempléni főispán s
1279. kir. pincemester kezdett nagobb szerepet játszani; ennek fia, András,
megvervén IV. László királyt, ez őt 1278. megfosztotta a Medgyes mellett levő
Jákóvártól. A nemzetség különben főkép a vagyonszerzésben tünt ki; 1233-1418
közt főkép Bereg, Bihar, Szatmár, Ung és Zemplén vmegyékben 74 birtoka
ösmeretes. E nemzetség legfontosabb két ága 1. a nagymihályi, melyek őse Jakó
1244-ben; ez már a 2. és 3. nemzedékben több (gelyénesi, tybavajnatinai,
lucskai) ágra szakadt s ebből vált ki a Sztáray-, Eördögh- és Bánffy-család; 2.
a Károlyi-ág; ez ismét csomaközi, bagosi, vetési és károlyi ágra oszlott; ez
utóbbinak egyenes őse Ördög Simon, 1322. A nemzetségből összesen 16 család
rajzott ki. V. ö. Géresi Kálmán, a K.-n. A Károlyi-család oklevéltára II.
kötetének bevezetésében; Nagy Iván, A Kaplyon-genus és ágazatai. Turul, 1884. 40-41;
Wertner, Nemzetségek, II. 94-110; Vajda V., A kaplyoni zárdában. Pesti Napló,
1875. 175; Gau József, A kaplyonni sírbolt. Ország Tükre, 1862. 8. A
nemzetséget illető legnevezetesebb oklevelek a Károlyi- és Sztáray-családok
okmánytáraiban vannak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|