Kapo d"Istria

1. János Antonius gróf, görög államférfiu, szül. Korfuban 1776 febr. 11., megöletett Naupliában 1831 okt. 31. Előbb az olasz egyetemeken bölcsészettel és az orvostudományokkal foglalkozott, de midőn a nagyhatalmak a Jóni-szigeteket mint köztársaságot a török fönhatóság alá helyezték (1800), K. Kefalonia és Ithaka kormányával bizatott meg; 1803. belügyminiszter, majd külügyminiszter lett. Ali pasának felkelésekor a porta ellen K. a nemzetőrség vezére lett (1807) és szerencsével küzdött a törökök ellen, mignem szülőföldje a tilsiti béke értelmében Franciaországhoz került. Erre K. birtokaira vonult vissza; 1809. azonban Szt. Pétervárra költözött és orosz állami szolgálatba lépett. 1811. I. Sándor cár a bécsi követséghez nevezte ki, 1813. mint a cár irodájának főnöke kisérte a fejedelmet az I. Napoleon elleni hadjáratokban. Ettől fogva 1822-ig Oroszországnak minden fontosabb ügyeiben része volt; a bécsi kongresszusban is résztvett, és része volt a második párisi béke megkötésében. Az ő érdeme, hogy a kongresszus a két jóniai sziget köztársaságát, egyelőre angol fennhatóság alatt, újra helyreállította. 1816. orosz államtitkár lett és Nesselrodeval a külügyeket kezelte. Ezen magas állásokban azzal a reménnyel kecsegtette magát, hogy Sándor cár az újgörögök felkelésének segélyére lesz; azonban Sándor, mint a szent szövetség tagja, nem helyeselte Ypsilanti felkelését és a filomuzák működését, amiért azután K. 1822. otthagyta állását és Svájcba költözött. 1827 ápr. 14. a görögök Damalában elnöküknek választották, feladata azonban a pártviszályok által zaklatott országban súlyos volt; a nép sem bizott igen benne és orosz kémnek nézte, mig az angolokkal rokonszenvező párt határozottan kikelt ellene. K. ekkor szigorusággal akart föllépésének nagyobb súlyt adni, amivel azonban csak az elkeseredést növelte és ellenfelei még azzal is vádolták, hogy Görögország trónjára vágyakozik. Újabb felkelések törtek ki, melyek folyamában 1831 okt. 9. a Mauramichaelis testvérek (Mihály és György) K.-t Naupliában meggyilkolták. Utóbb Korfuban szobrot állítottak emlékének (1887). V. ö. Mendelssohn-Bartholdy, Graf. Joh. Kapo d"Istria (Berlin 1864); Bétant, Correspondence du comte C. (4 köt., Genf 1839). L. Görögország történetét.

2. K. Jony Mária Ágost, az előbbinek öccse, szül. Korfuban 1778., megh. u. ott 1857. Jogot végzett és 1828. bátyja hivására Eginába indult, ahol mint helytartó működött. Missolunghi eleste után leginkább a görög sereg újjászervezésével foglalkozott; csekély anyagi erő és tapasztalatlansága miatt azonban nem sok siker követte törekvéseit. Bátyja megöletése után (1831) a kormánytanács elnöke és dec. 20. Görögország helyettes elnöke lett, de már 1832-ben lemondott állásáról.

Forrás: Pallas Nagylexikon