Kapor

(növ., Anethum L., uborkafű), ernyős fű, egy faja, az A. graveolens L., egynyári, 0,6-1,25 m. magas, deresszinü. Levele 2-3-szor szárnyalt, sallangja fonálforma. Ernyője és ernyőcskéje gallértalan, virága sárga, termése tojásdad, 4 mm. hosszu. Európa déli résszén s K.-Indiában terem, konyhakertben mindenütt termesztik, gyakran el is vadul. Akárminő földben és helyen megterem; célszerü a spárga ágyába vagy a répa, hagyma vagy más vetemény közé vetni. Ilyen helyen, a leszóródott magvakból a K. évenként kikel, csirázó képessége 2 évig tart. Zöld részét, virágát vagy a terméses ernyőjét uborka- és káposzta-savanyításhoz használják, leves és saláta fűszere, vagy ártást főznek belőle. Magva fűszeresszagu, hevítő; desztillálva halaványsárga éteres, nagyon áthatószagu, édesescsipős olaj (oleum aethereum anethi) lesz belőle. Fajsúlya 0,881, vizben nehezen, de alkoholban és éterben könnyen oldódik, s a maggal együtt vizelethajtó szernek használják. Az indiai-K. (A. Sowa DC.) bengáliai, magvát K.-Indiában orvosságnak és fűszernek használják. Állítólag csak a közönséges K. fajtája. Kerek K. a. m. mogyoróalja, vizi K. a. m. börövény és süllőfű; l. Ánizskapor, Ebkapor, Álszikfű.

Forrás: Pallas Nagylexikon