Kapornok
(Nagy-), kisközség Zala vármegye pacsai járásában, (1891)
1484 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. K. apátságot
ösmeretlen időkben a Kador-nemzetség alapította a benedekrendiek részére és az
Üdvözítő tiszteletére. Kador György fia, Márton, a kegyuraságot III. Bélára
ruházta át, ki azt Aenz comesnek adta; II. András azonban Márton fiait, Mihályt
és Henriket, 1212. ismét megerősítete a kegyúri jogokban. 1237. a veszprémi
püspök ellen a szerzetesek a pápánál zsarolás miatt panaszt emeltek, miért a
püspök kiátkozta őket, kapujok elé pedig tüskét rakatott, hogy templomukba
senki se járjon imádkozni. A következő évben azonban IX. Gergely kibékítette a
viszálykodó feleket. Ekkor tájban a konvent már mint hiteles hely is működött.
A XIV. században az apátság javait magánosok foglalták el; 1567-ben és 1565-ben
azonban az országgyülés visszaállította az apátságot, melynek javadalommal járó
címét a király most is adományozza.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|