Kaposvár

rend. tan. város Sommogy vármegyében, a Kapos vize mellett, (1891) 1443 házzal és 12,544 majdnem tisztán magyar lakossal (csak 319 német s néhány más nemzetiségü), kik között 9495 róm. kat., 256 ág. evang., 592 ev. ref. és 2180 izraelita van. A város a vmegye törvényhatóságának s a kaposvári járás szolgabirói hivatalának székhelye; van itt kir. törvényszék, járásbiróság és adóhivatal, pénzügyigazgatóság és pénzügyőrbiztosi állomás, állami építészeti hivatal, állami állatorvos, közjegyzőség, csendőrszakaszparancsnokság; itt székel a 44. sz. hadkiegészítő parancsnokság. A néhány évtized előtt még jelentéktelen falu (melynek 1850. még csak 4638 lakosa volt) lakóinak szorgalma s áldozatkészsége folytán ma már rendezetten és csinosan épített várossá fejlődött, melynek nagy része modern épületekből áll, minők a vármegyeháza, a megyei árvaház és kórház, a katonai kórház és a két kaszárnya stb. Intézetei közül említendő az állami főgimnázium, a Ranolder püspök által alapított zárdaiskola stb. Ipara és kereskedelme is élénk; legnagyobb iparvállalat a nagy cukorgyár, két gőzmalom, a cementlemezkészítő ipartelep; van ipartestület s takarékpénztár, az osztr.-magy. bank itt mellékhelyiséget tart fenn. Állattenyésztése és földmívelése jelentékeny; termékeny határa 4201 ha. K.-nak van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Következő hirlapjai vannak: Somogy, XII. évf., szerk. Roboz István; Kaposvár, X. évf., szerk. Csontos János; Somogyi Ellenőr, III. évf., szerk. Németh Zolták; Somogyi Ujság, III. évf., szerk. Noszlopy Tivadar; Megyei Hiradó, hivatalos hetilap. XIV. évf.

Forrás: Pallas Nagylexikon