Kapp

1. Frigyes, német történetiró és politikus, szül. Hammban 1824 ápr. 13., megh. Berlinben 1884 okt. 27. Tanulmányait Heidlbergában és Berlinban végezte. Részt vett az 1848-49. szabadságharcban, miért is 1849. Párisba, majd még ugyanez év végén New-Yorkba költözött, ahol 1870-ig mint ügyvéd kereste kenyerét. 1870. Berlinbe tért vissza, hol rövid idő alatt a német birodalmi gyülésbe választották, ahol sokoldalu ismereteivel és mocsoktalan jellemével általános tiszteletet vívott ki magának és mindvégig szabadelvü irányban működött. Munkái: Leben des amerikanischen Generals F. W. v. Steuben (Berlin 1858); Geschichte der Sklaverei in den Vereinigen Staaten von Amerika (Hamburg 1861); Leben des amerikanischen Generals Johann Kalb (Stuttgart 1862); Der Soldatenhandel deutscher Fürsten nach Amerika (Lipcse 1868); Geschichte der deutschen Einwanderung in Amerika (u. o. 1868); Friedrich d. Grosse u. die Vereinigten Staaten v. Amerika (Berlin 1871); Aus u. über Amerika, Thatsachen u. Erlebnisse (u. o. 1876, 2 köt); Justus Erich Bollmann. Ein Lebensbildniss aus zwei Weltteilen (u. o. 1880); Die Deutschen im Staate-New-York während des 18. Jahrhunderts (New-York 1884). A német könyvkereskedők megbizásából megkezdte a Német könyvkereskedelem történetének a megirását, melyből halála után jelent meg az I. köt. (Lipcse 1886). V. ö. Bunsen, F. K. (Berlin 1885).

2. K. Gisbert, osztrák elektrotechnikus, szül Mauerben Bécs mellett 1852 szept. 2. A zürichi politechnikumon tanult, aztán Augsburgban, Bécsben és Polában, majd Londonban különböző gépgyárakban dolgozott. 1882 óta a Crompton és Társa londoni gépgyár igazgatója. Érdme, ogy a dinamo-gépet sokban tökéletesítette. Művei közül megemlítjük: Electric transmission of energy (London 1886, 4. kiad. 1894); Dynamos, alternators and transformers (u. o. 1893). Több kisebb-nagyobb dolgozatot is irt.

Forrás: Pallas Nagylexikon