Kápri

v. káporna (növ., Capparis Tourn.), a róla nevezett család tövises vagy tövistelen, kopasz, puhazőrü v. pikkelyes fája, cserjéjje, gyakran iszalagja. Levele egyszerü, fű- v. bőrnemü. Virága sokhimes, gyümölcse cséklyés bogyó. 120 faja Európa D-i részén, nevezetesen Sziciliában, K.- és Ny.-Indiában; hazánk tengerparti városainak falán, kivált pedig Dalmáciában a C. rupestris Sibth. et Sm. terem. A B. spinosa L. levele kerekded, sima, elég vastag, virága a levél tövében magános, szép rózsaalaku, fehér, gyümölcse tojásforma. Csinos, egész 1 m. magas bokor, Európa D-i és Afrika É-i részén falon, sziklán v. homokos helyen bőven terem. Franciaország D-i részén termesztik. Borsszemnyi v. borsó nagyságu virágbimbóit (gemmae Capparidis) összegyüjtik, árnyékban kissé meghervasztják, azután hordóban sós ecettel leöntik. A kezelő a K. bimbóit nagysága szerint rendezi (Nonpareilles, Sur-fines v. Capucines, Capottes, Fines, Mifines és Communes, melyek 5-6 szorta nehezebbek, mint a Nonpareilles) és erős ecetbe v. sóba teszi. A legtöbb és legjava K.-t Franciaország D-i részéről (Marseille, Toulon, Montpellier, Cette), de Görögországból is szállítják. A kapucinus-K. (capres capucines) a sarkantyukának egészen a K. módjára elkészített bimbója, a német K. (capres de Genet) a seprőzanót rügye, sőt a fekete bodzáét meg a gólyahir virágbimbóját is szokás K.-nak elkészíteni. Később a Cap. spinosá-nak 5 cm. hosszu, húsos gyümölcsét is ecetbe teszik és cornichons de caprier (kápri-szarvacska) néven árulják. Ilyen saláta a K. fiatal hajtása és levele is. Gyökerének kérge (cortex radicis Capparidis) meg a belőle sajtolt K.-olaj officinális. A C. Fontanesii DC. (C. ovata Desf.) fajt is gyakran termesztik. Sok más faja D.-Amerikában, K.- és Ny.-Indiában terem, levele meg a virága orvosság, különösen meghajtó szer, az ideg- és ízületfájás orvossága.

Forrás: Pallas Nagylexikon