Kapronca

1. K. (Koprivnica, Kopreinitz), sz. kir. város Horvát-Szlavonországban, Belovár-Kőrös vmegyében, a Koprivnica völgyében, (1891) 1092 házzal és 6512 lakossal (közte 5757 horvát-szerb, 171 magyar, 311 német, 187 vend); a K.-i járási szolgabirói hivatal széke, van járásbirósága és adóhivatala, közjegyzősége, ferencrendi kolostora, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Lakói élénk kereskedést űznek. K. már 1308. említtetik város gyanánt; 1356. szabad királyi várossá emeltetett s vásárjogot nyert. 1427. Zsigmond király K. várost és várát Alben Iván zágrábi püspöknek zálogosítá el. 1526. szept. 23. itt ült össze a horvát tartománygyülés, mely Frangepán Kristófot Horvátország «gyámjává és oltalmazójává» választá meg. A török betörések idejében K. megerősíttetett s jelentékeny erősség maradt egész századunk közepéig, amidőn erődítvényeit lebontották. - 2. K. (Deutsch-Litta), kisközség Bars vmegye garam-szentkereszti j.-ban, (1891) 1151 német lakossal.

Forrás: Pallas Nagylexikon