Kaptár

közönségesebben mindenféle méhlakás, de helyesebben csak szétszedhető építménnyel ellátott méhlakás, mely különféle anyagok, de rendszerint fából készül. Bár régi időkből is nyoma van annak, hogy a keretes K. nem volt ismeretlen, mer p. Jakab József Csúzon ilyenekkel méhészkedett és K. Szarka Sándor, Izletes méhtenyésztésében a méhtenyésztés új módjáról értekezvén, a méhkasoknak az idő kivánatához alkalmazott új nemeiről is szól, melynél a méhek összefüstölése és megöletése nélkül az év bármelyik szakában a mézet el lehet venni, mégis csak Dzierzon karlsmarkti plébánosnak sikerült Theorie und Praxis des neuen Bienenfreundes stb. címü 1848. megjelent művével nemcsak az elmélet terén valóságos forradalmat előidézni, hanem a gyakorlatot is megváltoztatni azzal, hogy az építményt mozgathatóvá tette, a lép vastagságának megfelelő lépkezdetekkel ellátott lécecskéket helyezvén el a K.-ba, mely eljárást csakhamar sokan követték. Báró Berlepsch (l. o.) annyiban javította, hogy lécek helyett kereteket kezdett alkalmazni, miért is a keretes K.-t Berlepsch-félének is mondják, bár szorosb értelemben véve egy külön fekvő K. formát illeti meg ez elnevezés, valamint hogy Dzierzon különleges K. formája az iker-K. Átmeneti K.-ról akkor szólunk, ha a kasos rajzó üzemből nem rögtön megyünk át a Dzierzon üzemre, hanem olyformán, hogy a teljesen beépített kasra, mielőtt rajt bocsátana, kinyitván felső nyilását, arra egy oly nagy nyilással ellátott ládikát helyezünk, melyhez oldalt is hozzá lehet férni, hogy abba lépkezdetekkel ellátott léceket v. kereteket beilleszthessünk. Az átmeneti K. formák közül legelterjedtebbek nálunk a Göndöcs (l. Kas), Paulik és Szensz-féle. Fekvő K.-nak mondjuk az olyat, melynek hosszmérete nagyobb a magasságméretnél, ugy hogy rendszerint csak egy keretsor foglal benne helyet, mig az álló K.-nál 2-3 keretsor van egymás felett alkalmazva; a legfelsőbb szilárd deszka v. elszedhető fedődeszkácskák által elválasztva, rendszeint külön méztárul szolgál. Nálunk elterjedtebb formái a délmagyarországi és a morva méhészegyesületi, a m.-óvári stb. Lapozó K.-nak mondják az olyant, melynek belseje könyvformában feltárható vagy melynél a keretek oldalt tolhatók, ilyenek az Alberti, Göndöcs, Möszl, Liptay-féle. Boltíves keretekkel van ellátva a Friedrich-féle K. és a Gravenhorst-féle szalmakas. A K. rendszerint hátul vagy oldalt; némely formáknál, mint a Berlepsch-féle fekvő K.-nál, a Brózik, Dömötör, Juhos, Gobóczy-félénél felül kezelhető. Különleges formák az Abboth, Johnston és Langstroth-féle, melyek, különösen a legutóbb nevezett, Amerikából délibb országokban igen elterjedtek. (L. még Beszállásolás.)

Forrás: Pallas Nagylexikon