közönségesebben mindenféle méhlakás, de helyesebben csak
szétszedhető építménnyel ellátott méhlakás, mely különféle anyagok, de
rendszerint fából készül. Bár régi időkből is nyoma van annak, hogy a keretes
K. nem volt ismeretlen, mer p. Jakab József Csúzon ilyenekkel méhészkedett és
K. Szarka Sándor, Izletes méhtenyésztésében a méhtenyésztés új módjáról
értekezvén, a méhkasoknak az idő kivánatához alkalmazott új nemeiről is szól,
melynél a méhek összefüstölése és megöletése nélkül az év bármelyik szakában a
mézet el lehet venni, mégis csak Dzierzon karlsmarkti plébánosnak sikerült
Theorie und Praxis des neuen Bienenfreundes stb. címü 1848. megjelent művével
nemcsak az elmélet terén valóságos forradalmat előidézni, hanem a gyakorlatot
is megváltoztatni azzal, hogy az építményt mozgathatóvá tette, a lép
vastagságának megfelelő lépkezdetekkel ellátott lécecskéket helyezvén el a
K.-ba, mely eljárást csakhamar sokan követték. Báró Berlepsch (l. o.) annyiban
javította, hogy lécek helyett kereteket kezdett alkalmazni, miért is a keretes
K.-t Berlepsch-félének is mondják, bár szorosb értelemben véve egy külön fekvő
K. formát illeti meg ez elnevezés, valamint hogy Dzierzon különleges K. formája
az iker-K. Átmeneti K.-ról akkor szólunk, ha a kasos rajzó üzemből nem rögtön
megyünk át a Dzierzon üzemre, hanem olyformán, hogy a teljesen beépített kasra,
mielőtt rajt bocsátana, kinyitván felső nyilását, arra egy oly nagy nyilással
ellátott ládikát helyezünk, melyhez oldalt is hozzá lehet férni, hogy abba
lépkezdetekkel ellátott léceket v. kereteket beilleszthessünk. Az átmeneti K.
formák közül legelterjedtebbek nálunk a Göndöcs (l. Kas), Paulik és
Szensz-féle. Fekvő K.-nak mondjuk az olyat, melynek hosszmérete nagyobb a
magasságméretnél, ugy hogy rendszerint csak egy keretsor foglal benne helyet,
mig az álló K.-nál 2-3 keretsor van egymás felett alkalmazva; a legfelsőbb
szilárd deszka v. elszedhető fedődeszkácskák által elválasztva, rendszeint
külön méztárul szolgál. Nálunk elterjedtebb formái a délmagyarországi és a
morva méhészegyesületi, a m.-óvári stb. Lapozó K.-nak mondják az olyant,
melynek belseje könyvformában feltárható vagy melynél a keretek oldalt
tolhatók, ilyenek az Alberti, Göndöcs, Möszl, Liptay-féle. Boltíves keretekkel
van ellátva a Friedrich-féle K. és a Gravenhorst-féle szalmakas. A K.
rendszerint hátul vagy oldalt; némely formáknál, mint a Berlepsch-féle fekvő
K.-nál, a Brózik, Dömötör, Juhos, Gobóczy-félénél felül kezelhető. Különleges
formák az Abboth, Johnston és Langstroth-féle, melyek, különösen a legutóbb
nevezett, Amerikából délibb országokban igen elterjedtek. (L. még
Beszállásolás.)
Forrás: Pallas Nagylexikon