Kapusi
Bálint, pálosrendü barát és dömösi perjel. 1439. Rómában
járt és a rend főügyviselője lett. Az ő közbenjárásának tulajdonítható, hogy
IV. Jenő pápa az Olajfákhegyi-rend birtokában levő dömösi apátságot 1446 aug.
1. a pálosrendnek adományozta. V. Miklós pápa pedig magát K.-t nevezte ki a
perjelséggé átalakított apátság perjelévé. K. azután 1449. mint a pápa követe
hazánkba jött, hogy egyrészt perjelségét elfoglalja, másrészt pedig az ország
rendeit egymással kibékítse és a törökök elleni hadjáratot előkészítse.
Időközben azonban Hunyady János kormányzó Bothos István főjegyzőnek, Vitéz János
barátjának adományozta a dömösi prépostságot, amiből összeütközés támadt a
kormányzó és a pápa között. K. atya vetélytársát egyházi átokkal sujtotta, de
ezzel közfelháborodást idézett elő; az országtanács keményen megrótta, az
1450-iki pesti országgyülés pedig a pápához levelet intézett, melyben a királyi
kegyúri jog érvényességét jövőre is fentartani kivánták. «Ha szentséged birni
óhajtja Magyarország hódolatát, ne csorbítsa szabadságát!» K. atya ezek láttára
állásáról önként lemondott és visszatért az örök városba. V. ö. Fraknói V.
cikkét, A dömösi konfliktus (Századok, 1893. 386 l.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|