Kapuvár
virágzó nagyközség Sopron vmegye kapuvári j.-ban, (1891)
6078 magyar lakossal. K. a járási szolgabirói hivatal székhelye, van
járásbirósága, telekkönyve, adóhivatala, pénzügyőrbiztosi állomása, kir.
közjegyzősége, takarékpénztára, ipartestülete, alsófoku ipariskolája;
asztalos-, faragó- és esztergályos műhellyel kapcsolatos állami polgári
iskolája, apácakolostora, mezőgazdasági szeszgyára, bőrgyára, két gőzmalma. K.
a győr-sopron-ebenfurti vasút állomása, van posta- és táviróhivatala,
postatakarékpéztára. Itt jelenik meg a Rábaköz címü hetilap, VI. évfolyam,
szerkeszti Hevesi János. K. élénk gabona- és marhakereskedést űz. Központja egy
nagy hg. Esterházy-féle uradalomnak, mely hat bércsoportra oszlik, melyek
azóta, hogy a bécsi Agricola-társaság feloszlott (1890), egyenként vannak bérbe
adva. Az uradalomhoz tartozó India és Öntés pusztákat 9 km. hosszu lóvasút köti
össze K.-ral. K. vára hajdan nevezetes erősség volt, melyet 1708. Rákóczi
Ferenc elfoglalt és lerombolt. 1849 máj. 6. itt ütközet volt, melyben a
magyarok visszavonultak. K. közelében fogták ki 1749. a Hanság mocsárból a Han
Istók név alatt ismeretessé vált rejtélyes gyermeket. K. környékén azelőtt
jelentékeny dohánytermelés folyt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|