Kapy
-család (kapivári). Sárosvármegyei régi nemes család,
melynek eredeti neve: Tétényi. T. András budai alvárnagy fia Péter és T. Miklós
fia András Zsigmond királytól vitézségük jutalmául 1405. címeres nemeslevelet
nyertek. T. András azonkivül a sárosvármegyei Kapi várát és helységét nyerte
királyi adományban, melytől a család neve is Kapy lett. 1405-1413. sókamarás
(comes lucri camerae) is volt és ennek a jövedelmező tisztségnek birtokában
szép vagyonra tudott szert tenni. Maga Zsigmond király is több ízben vett fel
tőle zálogkölcsönöket. K. István, 1455. mint egri vármegyei pap szerepel. K.
Ferenc 1521., K. Menyhért pedig 1524. Sáros vármegye alispánja volt. K. László
a mohácsi ütközetben (1526) hősi halált halt. K. György (a családban e néven
második) János testvérével együtt Szapolyai János buzgó párthive volt, amiért
sok bajt kellett elszenvednie. Az ősi Kapivárát is elfoglalta tőle I. Ferdinánd
párthive lett. 1545. megjelent a nagyszombati gyülésen mint Sáros vmegye
követe. 1575. még említik mint Nagy-Kálló várának parancsnokát. (V. ö.
Tudományos gyüjtemény, 1830. XII.) K. László 1625. a határvizsgáló bizottság
buzgó tagja. K. Gábor, többször játszott szerepet a korabeli országgyülésen;
igy 1681. az adórovások vizsgálatára kirendelt bizottságnak, 1723. a
határjárási választmánynak tagja volt, 1730. országbirói itélőmester, később
alnádor is lett. K. Zsigmond 1725-1728. egri kanonok és címzetes püspök volt.
K. József 1760-1770. az eperjesi kerületi táblának,egyik fia, K. László, 1787.
a kassai kamarának, másik fia, K. József, 1810. szintén az eperjesi kerületi
táblának ülnöke volt. Az utóbbi később királyi tanácsos is lett. K. István
1838. Sáros vmegye alispánja, K. Eduárt pedig 1846. főszolgabirója volt és az
abszolutizmus idején is Nógrád vmegyében hivatalnokoskodott. A K.-család
erdélyi ágának alapítója György (II.) fia, András. (A családban e néven
harmadik.) 1575. Kolozs vármegye főispánja. Ennek egyik fia, szintén K. András,
ugyanazon vmegye főispánja volt (1614). Báthory Gábor fogságba vettette, mert
titokban Bethlen Gábor párthive volt. K. Miklós, vitéz katona, ki a Radul oláh
vajda elleni háboruban esett el (1603). K. György (IV.), szül. 1635., megh.
1670. Apaffy Mihály fejedelem alatt roppant hatalomra tett szert, melyet mint
Hunyad vármegye főispánja számtalan erőszakoskodásra, embertelen
kegyetlenkedésre, nagy birtokok bitorlására, zsarolásokra, ravasz fondorlatok
keresztülvitelére használt fel. Midőn Apaffy ellen is gonosz terveket szőtt, a
fejedelem Déva várába záratta, ahonnan való szökése alkalmával véletlen baleset
következtében életét vesztette. Nagy birtokait a fejedelem elkoboztatta. V. ö.
Cserei Mihály Históriája. - K. Erzsébet, kóbor kalandos életü asszony. Negyedik
férjének, Szőllősy Jánosnak megöletésével is vádolták. Az erdélyi K.-nak
századunk elején magva szakadt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|