Kapy

-család (kapivári). Sárosvármegyei régi nemes család, melynek eredeti neve: Tétényi. T. András budai alvárnagy fia Péter és T. Miklós fia András Zsigmond királytól vitézségük jutalmául 1405. címeres nemeslevelet nyertek. T. András azonkivül a sárosvármegyei Kapi várát és helységét nyerte királyi adományban, melytől a család neve is Kapy lett. 1405-1413. sókamarás (comes lucri camerae) is volt és ennek a jövedelmező tisztségnek birtokában szép vagyonra tudott szert tenni. Maga Zsigmond király is több ízben vett fel tőle zálogkölcsönöket. K. István, 1455. mint egri vármegyei pap szerepel. K. Ferenc 1521., K. Menyhért pedig 1524. Sáros vármegye alispánja volt. K. László a mohácsi ütközetben (1526) hősi halált halt. K. György (a családban e néven második) János testvérével együtt Szapolyai János buzgó párthive volt, amiért sok bajt kellett elszenvednie. Az ősi Kapivárát is elfoglalta tőle I. Ferdinánd párthive lett. 1545. megjelent a nagyszombati gyülésen mint Sáros vmegye követe. 1575. még említik mint Nagy-Kálló várának parancsnokát. (V. ö. Tudományos gyüjtemény, 1830. XII.) K. László 1625. a határvizsgáló bizottság buzgó tagja. K. Gábor, többször játszott szerepet a korabeli országgyülésen; igy 1681. az adórovások vizsgálatára kirendelt bizottságnak, 1723. a határjárási választmánynak tagja volt, 1730. országbirói itélőmester, később alnádor is lett. K. Zsigmond 1725-1728. egri kanonok és címzetes püspök volt. K. József 1760-1770. az eperjesi kerületi táblának,egyik fia, K. László, 1787. a kassai kamarának, másik fia, K. József, 1810. szintén az eperjesi kerületi táblának ülnöke volt. Az utóbbi később királyi tanácsos is lett. K. István 1838. Sáros vmegye alispánja, K. Eduárt pedig 1846. főszolgabirója volt és az abszolutizmus idején is Nógrád vmegyében hivatalnokoskodott. A K.-család erdélyi ágának alapítója György (II.) fia, András. (A családban e néven harmadik.) 1575. Kolozs vármegye főispánja. Ennek egyik fia, szintén K. András, ugyanazon vmegye főispánja volt (1614). Báthory Gábor fogságba vettette, mert titokban Bethlen Gábor párthive volt. K. Miklós, vitéz katona, ki a Radul oláh vajda elleni háboruban esett el (1603). K. György (IV.), szül. 1635., megh. 1670. Apaffy Mihály fejedelem alatt roppant hatalomra tett szert, melyet mint Hunyad vármegye főispánja számtalan erőszakoskodásra, embertelen kegyetlenkedésre, nagy birtokok bitorlására, zsarolásokra, ravasz fondorlatok keresztülvitelére használt fel. Midőn Apaffy ellen is gonosz terveket szőtt, a fejedelem Déva várába záratta, ahonnan való szökése alkalmával véletlen baleset következtében életét vesztette. Nagy birtokait a fejedelem elkoboztatta. V. ö. Cserei Mihály Históriája. - K. Erzsébet, kóbor kalandos életü asszony. Negyedik férjének, Szőllősy Jánosnak megöletésével is vádolták. Az erdélyi K.-nak századunk elején magva szakadt.

Forrás: Pallas Nagylexikon