Karácson Mihály

Karácson Mihály, m. t. akadémiai tag, szül. Darnón (Pozsony), megh. 1869 márc. 9. A középtanodát Magyar-Óváron végezte, 1815. a piarista szerzetbe lépett, s már 16 éves korában tanszékre állítatott. 1819. a szerzetből kilépett s bölcseleti és jogtudományi kiképeztetése végett a pesti egyetemre jött. Jogi doktorrá s ügyvéddé avattatván, 1823. Széchen Antal gróf nevelője lett s maradt 1836-ig; ugyancsak 1825. a pozsonyi országgyülésen, mint távollevők képviselője volt jelen, s a magyar nyelv és a tanrendszer hiányai kérdésében sürgetve és figyelmeztetve felszólalt. Legnagyobb érdeme az a buzgóság, melyet ipartanoda létesítésére és ez iránybani üdvös izgatása fordított. 1839. a helytartótanácshoz bekeblezett tanulmányi bizottság (egyszersmind könyvvizsgáló hivtal) ülnökévé neveztetvén, a közoktatási rendszer átalakításában, nevezetesen az ipartanodák tervezésében s a bölcsészeti és jogi tanulmányok szervezésében tevékeny részt vett, s igyekezett különösen a magyar nyelven való oktatásnak minél nagyobb tért vívni ki. A pesti ipartanoa felállítása és megnyitása elrendeltetvén, K.-ra bizták annak felszerelését, életbe léptetését s ideiglenes kormányzását, s ő nyitotta eg 1846 nov. 1. a kir. József-ipartanodát, melyből a mai politechnikum fejlődött. 1847. kir. tanácsosi címmel az ipartanoda valóságos igazgatójává neveztetett ki, s azt az 1848-iki eseményeket követő átalakulásig viselte. E hivatal másra ruháztatván, K. a pestmegyei cs. kir. törvényszék birája lett, ott a fenyítő osztályban elnökölt s későbben a kir. tábla birói székére mozdították elő. A magyar akadémia levelező tagja lett 1832 márc. 9.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia