Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Karácsonyi ... ----

Magyar Magyar Német Német
Karácsonyi ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Karácsonyi szokások

Tágabb értelemben az egész karácsonyi ünnepkör, tehát az advent elejétől vizkeresztig terjedő időszak népszokásai. Csak kisebb részük tekinthető tisztán keresztény eredetü egyházi szokásnak. Sőt még az ilyeneknek látszók többsége is analog pogány gyakorlatok helyébe lépett s igy azokból is visel valamit jellemző vonásai között. A legelterjedettebb K. egyike az adventtől vizkeresztig divó betlehemezés, kántálás v. koledajárás, melyről l. a Misztériumok szót. Szorosabban a karácsonyünnephez tartozók a karácsonyesti, karácsony első-, másod- és harmadnapi, valamint a kis-karácsonyi v. újévi és vizkereszti szokások. Ezek pogány elemei jórészt az ősi napfordulati ünnep emlékei, melynek helyét a keresztény karácsony elfoglalta. Ilyenek a karácsonyi tuskó égetése (a délszláv badnjak, germán Yuleclog stb.); a szintén pogány eredetü, még pedig északi germán karácsonyfa, mely csak a legújabb időben jutott el nem germán és délvidéki népekhez is, s nálunk is német behatásra honosult meg. Ugyancsak pogány vallási vonatkozásuak a karácsonyi és karácsonytáji babonák is, melyek közt nagy helyet foglalnak el a jóslások s egyáltalán a jövő titkainak megtudására, vagy a sors irányítására célzó varázslás (Luca széke, fák rázogatása, állatok beszédének kihallgatása, ólomöntés, egyéb sorsvetés s ebből és a régi római Saturnaliákon is megvolt játékokból fejlődött kártyázás stb.) A többi idetartozót illetőleg l. Újévi szokások.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is