Karagyorgyevics

1. Sándor, szerb fejedelem, szül. Topolán 1806 okt. 11., megh. Temesvárt 1884 máj 3. Atyjával 1813. átment Ausztriába és onnan Chotimba Besszarábiába. Atyja meggyilkolása után (1817) orosz hadi szolgálatba lépett, hol kapitánnyá nevezték ki. Obrenovics Mihály fejedelem visszahivta Szerbiába és szárnysegédévé tette. Mihály bukása után 1843 jul 15. a szerbek fejedelemnek választották s ennek a porta és Oroszország is elismerte. K. nem volt kiváló uralkodó, de mégis a földmívelés emelésével és tanintézetek alapításával érdemeket szerzett. A külső politikában Ausztriára támaszkodott és ennek befolyása alatt a krimiai háboruban semleges maradt. Ez által magára vonta az oroszbarát nemzeti pártnak gyülöletét. Az 1858 dec. 16. először összegyült nemzeti gyülés (szkupstina) dec. 23. letette és ismét az öreg Obrenovics Milost hivta meg a trónra. Miután K.-et a porta és Ausztria cserben hagyták, 1859 jan.3. formálisan lemondott az azóta részint Pesten, részint oláhországi birtokain élt, de azért nem szünt meg titkos terveket kovácsolni az Obrenovicsok ellen. Ezen törekvése annyira köztudomásu volt, hogy midőn Milos fia, Obrenovics Mihály fejedelem 1888. a Belgrád melletti Topcsiderben meggyilkoltatott, a közvélemény nyiltan K.-t mondta a gyilkosság erkölcsi szerzőjének és okozójának. A szerb törvényszék által in contumaciam 20 évi fogházbüntetésre itéltetett, mig a magyar törvényszék által (melynek területén élt) fel nem mentetett ugyan, de meg sem büntettetett. Élte utolsó szakában Temesvárt csendes visszavonultságban élt. - Fia:

2. K. Péter herceg, szül. Belgrádban 1846., a család jelenlegi feje és atyja terveinek örököse. 1883 aug. 11. nőül vette Miklós montenegrói fejedelem Zorka nevü leányát, mikor az orosz cár is pártját fogta trónkövetelő terveiben. Zorka hercegnő halála után (1890 márc. 17.) apósával, Miklós fejedelemmel nejének hozománya (1 millió rubel) miatt összeveszett s ezzel az orosz cár kegyét is elvesztette. A szerb tróna való igényeit tovább is fentartja.

Forrás: Pallas Nagylexikon