Karajan

Tódor György, osztrák germanista, szül. Bécsben 1810 jan. 22., megh. u. o. 1873 ápr. 28. Görög szülőktől származott. 1829. az udvari hadi tanács irodájában, 1832. a pénzügyminisztériumi levéltárban, 1841. a cs. kir. udvari könyvtárban nyert alkalmazást. 1840. a frankfurti parlament tagja, 1850-51. a német nyelv és irodalom rendes tanára, 1850. a csász. tud. akadémia alelnöke és 1867-69. elnöke volt; 1854. az udvari könyvtár őre, 1870. aligazgatója és cs. kir. kormánytanácsos lett. Művei: Von den sieben Schläfern (XIII. sz.-beli költemény, Heidelberga 1839); Michael Behaim, Buch v. den Wienern (Bécs 1843, új kiad. 1867); Seifried Helbling (Lipcse 1844); Deutsche Sprachdenkmale des 12. Jahrh. (Bécs 1846); W. Schmelzl, ein Lobspruch der Stadt Wien (u. o. 1849); 10 Gedichte M. Behaims zur Geschichte Oesterreichs u. Ungarns (u. o. 1849); Mittelhochdeutsche Grammatik, I. (u. o. 1850); Zur Geschichte des Konzils v. Lyon 1245 (u. o. 1850); Verbrüderungsbuch des Stifts St. Petes zu Salzburg (u. o. 1852); Heinrich der Teichner, ein Vortrag (u. o. 1854); Ueber Heinrich den Teichner (u. o. 1855); Zwei bisher unbekannte Sprachdenkmale aus heidnischer Zeit (u. o. 1858); Maximilian I. geheimes Jagdbuch u. v. den Zeichen des Hirsches (u. o. 1858); J. Haydn in London 1791 u. 1792 (u. o. 1861); Aus Metastasios Hofleben (u. o. 1861); Die alte Kaiserburg zu Wien vor dem Jahra 1500 (u. o. 1863); Abraham a Santa Clara (u. o. 1867); Leopold I. u. Peter Lambeck (u. o. 1868); S Helbling u. Ottacker v. Steiermark (u. o. 1870).

Forrás: Pallas Nagylexikon