Karánsebes

rend. tanácsu város Krassó-Szörény vmegyében, (1891) 964 házzal és 5464 lakossal (közte 379 magyar, 1915 német, 2981 oláh). K. Krassó vmegyének Szörénnyel történt egyesítése (1881) előt az utóbbi székvárosa volt; K.-en székel a gör. kel. püspök, egyházi törvényszék, a csanád-karánsebesi róm. kat. és a karánsebesi gör. kel. esperesség; továbbá a K.-i járás szolgabirói hivatala, kir. törvényszék s járásbiróság; van továbbá bánya- és sajtóbirósága, kir. közjegyzősége, csendőrszakaszparancsnoksága, pénzügyőrbiztosi állomása. A 43. sz. hadkiegészítőparancsnokság is itt székel. Egyéb kulturális intézményei: a püspöki teologia és papnövelde, keresk. és iparostanonciskola s többféle közművelődési és társas-egyesület. K. élénk kereskedést is űz Erdély felé; vidékén barnaszénbányászat is folyik. A szőllőművelés is jelentékeny volt. A törekvő városkának villamos világítása van; két takarékpénztár, az osztr.-magy. bank itt mellékhelyiséget tart fenn.

Forrás: Pallas Nagylexikon