Karbonilszulfid
(szénélegkéneg), COS. E gázalaku vegyületet Than tanár fedezte
fel 1867. A természetben némely ásványos vizben (Harkány, Parád) előfordul.
Képződik kis mennyiségben közvetlenül szénoxid és kén egyesülése útján. Igy ha
ként szénoxidgázban hevítünk, kevés K. is képződik. Célszerü előállítási módja
a következő: Rodankáliumot viz és kénsav elegyével leöntünk, amidőn igen enyhe
hevítésre bőségesen fejlődik. Más előállítási módjai is ismeretesek, melyek
közül megemlítjük a Nuricsán megállapította eljárást, mely szerint e gáz ugy
készülhet, hogy kadmiumszulfidet szénoxiklorid áramban enyhén hevítünk. Tisztán
előállítva ugy látszik szagtalan, rendesen azonban igen gyenge gyántás-kénes
szaga van. Erősen lehűtve szintelen, könnyen mozgó folyadékká sűríthető. Vizben
kissé oldható. Levegőre vonatkoztatot sűrüsége 2,1046. Már enyhe vörösizzás
hőmérsékén kén kiválása közben részben elbomlik. Meggyujtható s kékes lánggal
kéndioxiddá és vizzé ég el. Oxigénnel robbanó gázelegyet ad. Vizes oldatban
lassacskán elbomlik s kénhidrogén és széndioxid képződik. Lúgok elnyelik. Az
ólom, réz- és kadmiumsók oldatai e gáztól nem változnak, de ha a folyadékhoz
kevés lúgot is elegyítünk, a szulfidek képződése bekövetkezik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|