Kárchász

Konstantinos Porph. szerint (40. fej.) a magyarok harmadik méltósága, s nem tulajdon- vagy családnév. Az ő idejében, 950 táján, Bulcs volt a K., vagyis a nemzet egyik birája, maga is Kál (Chale) K. fia. «E Kál - szól a császár - tulajdonnév, mivel a K. méltóság, mint a gülasz is, mely azonban nagyobb a K.-nál». Kétségkivül nagy méltóság igy is, mert a császár a magyarok harmadik fejedelmének mondja; a K.-t a nemzetgyülés választotta s egyenesen ettől, nem a fővezértől függött. (L. Kádár.) Mint az idézett példa mutatja, e méltóság betöltésénél is tekintetbe vették az örökösödés jogát. A birói hatalmon kivül politikai hatalma is volt. Iróink (kiknek véleményét összeállítja Kerékgyártó, Magyarország művelődésének tört. I. 275-281) a horkáz, tárnok, tárkán, kár-khán, kárbiró és vérbiró neveket egynek veszik a K.-szal. A méltóság népszerüségét tanusítja, hogy a pogány lázadás 1046. és 1061. ezt is helyreállította és Szt. László (III. törvény, 2.) még 1092. is intézkedni kényszerült, hogy «a kir. poroszló hirdesse ki mindenkinek, hogy akinél a K. birónak András király és Béla hg. idejében tett itéletéből valamely városbeli vagy falubeli őr, azaz rabszolga van az őrök vagyis rabszolgák közül, azt Nagyboldogasszony napjára mutassa be a királynál. Ki az ilyet letartóztatja, kétszeres birságot fizet; aki pedig hozzá való jogát be akarja bizonyítani, a mondott napon jelenjék meg s bizonyítson.». A K. itéletét tehát föltételesen még Szt. László is elösmerte.

Forrás: Pallas Nagylexikon