Karcsay
Lajos, festőművész, szül. Kis-Kölkeden (Vas) 1860. A
gimnáziumot Sopronban elvégezve, s az érettségi vizsgálatot Pápán letéve,
szülői azt akarták, hogy vagy diplomatikus ember legyen belőle, vagy hazamenjen
s ősi birtokán gazdálkodjék. Ő azonban, nagy kedvet érezvén a művészi pályára,
1878. Münchenbe utazott s a festészeti akadémia növendékei közé iratta magát,
hol már az első évben kitüntetésben részesült, négy év alatt pedig olyan
haladást tett, hogy megfestette első képét, a Kertészleány-t, melyet ki is
állított Münchenben. A festmény Sedelmayer párisi műkereskedő birtokába került.
Második képe a Kedves emlék volt, melyért a pesti országos kiállításon
bronz-éremmel tüntették ki. Ezután következtek. az Obsitos, A meszelő leányok,
továbbá az Almaszüret, melyélrt a Ráth-féle díjat kapta a képzőművészeti
társulat kiállításán. Egy év mulva festette meg Zsugori-ját, mely általános
feltünést keltett s a király budavári képtárába került. Később a Titok, a
Vásár, a Vasárnap, Gombház, ha leszakad, lesz más címü festmények jöttek,
melyek ha nem mérközhettek is a Zsugorival, sok előnyös tulajdonságát árulták
el a fiatal művésznek. Itt egy álló esztendei szünetelés következett, mely
alatt K.-t minden áron rá akarták venni szülői, hogy a művészeti pályának
búcsut mondjon, s mint egyetlen gyermek vegye át a gazdaság vezetését. A fiatal
festő sokáig habozott, a művészet szeretete azonban mégis erősebb volt benne,
mint az anyagiakhoz való vonzódás, egy napon csak búcsut vett a szülői háztól
és visszautazott Münchenbe. A bajos fővárosban újult erővel fogott a munkához s
megfestette legnagyobb képét: a Boszorkánykonyhá-t, mely misztikus poezisével
München és Budapest művészeti köreiben általános feltünést keltett.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|