Kard-rend

Svéd-norvég érdemrend katonatisztek részére. Alapította Wasa Gusztáv király 1522., majd I. Frigyes felujította és 1748 ápr. 28. új alapszabályokkal látta el. A rend jelenlegi szervezete a következő: 24 nagykeresztes parancsnok, 24 parancsnok (e számban az idegenek és a Seraphin-rend lovagjai nincsenek befoglalva); I. és II. osztályu nagykereztes lovagok, I. és II. osztályu lovagok. E három utóbbi osztály tagjainak száma korlátlan. A rendet a királyi ház tagjai születésükkor nyerik, még pedig a parancsnoki jelvényt. Belföldiek csak 20 évi szolgálat után tarthatnak igényt e jelvényre. Harctéren szerzett érdemek jutalmazására az I. és II. osztályu nagykeresztes lovagi jelvény szolgál. Jelvénye: nyolcsarku, aranyszegélyü, fehérzománcos fekvő kereszt, fölötte vörös bélésü arany királyi korona. Sarkaiban arany koronák, csúcsain arany golyók. A kereszt karjait kékszegélyü arany szalag köti össze, mely alul-fölül két-két keresztezett, jobb- és baloldalról egy-egy hegyével lefelé fordított kardot övez körül. A kardok arany markolatuak, aranyszegélyü kék hüvelyben. Középpajzsa kerek, kékzománcos, arany szegéllyel, előlapján három arany korona között aranymarkolatu, hegyével fölfelé álló kard, hátlapján ugyanaz, hegye körül arany babérkoszoruval, fölötte «Pro Patria» arany fölirat. Ez az I., II. és III. osztály jelvénye, a IV. osztálynál (II. oszt. nagyker. lov.) a kétoldali és az alsó kardok, valamint a szalag is elesnek, a lovagok ugyane jelvényt viselik csak ezüstből, kivéve a középpajzsot. Szalagja sárga, kék szélcsikkal, ezért a rend a «sárga szalag» név alatt is ismeretes.

Forrás: Pallas Nagylexikon